Megjelent: 1989. November

Városi fórum volt október 6-án 18 órakor a művelődési központ nagytermében. A dátumnak megfelelően rövid megemlékezéssel kezdődött a rendezvény. A helyiségben helyet foglalók számát egy ügyeletes fejszámoló százalékosan meghatározta Siklós lakosságára vonatkozóan, jómagam csak annyit tudtam
megállapítani, hogy nem sok. És az sem sok, amit ettől a fórumtól kaptam, kaphattunk. A feltett s megválaszolt kérdések nem szolgáltak szinte semmi új információval, nem segítettek ahhoz, hogy világosabban, konkrétabban tudjunk tájékozódni a siklósi köz-, illetve politikai életben.
A fórum reflektorokkal megvilágított, mikrofonokkal ellátott asztala mögött a következők válaszolgattak a kérdésekre (ülési sorrendben, jobbról balra): Muhi András HNF, Illés István MSZMP, Szarka Árpád Városi Tanács, Burai Lajos Münnich Ferenc Társaság, Nagy Ferenc Kisgazda Párt, Krebsz János MDF. A fórum vezetője a Pécsi Rádió riportere, Kovács Zoltán volt.
A legnagyobb vitát kiváltó témák a következők voltak:
miért nem volt Siklóson pártértekézlet?
Miért nem ajánlják föl a pártházat közhasznú célokra?
Mi lesz a tornacsarnokkal?
Miért van ilyen formában szükség a mezőőri tevékenységre?
És ehhez hasonló kérdések semmitmondó válaszokkal való elcsapatása jellemezte az eseményt. Mulatságos ígéreteket hallhattunk akkor, amikor a jelenlevők célkitűzéseikről tájékoztatták a nagyérdeműt. (Burai úr új korházat ígért társasága nevében – akár esetleges lottónyereményét is fölajánlaná, Illés István a sport maximális támogatását jelölte meg célként – hisz akkor annyi beteg sem lesz, a kórházat s a fogyó orvosgarnitúrát tehermentesíteni lehetne stb.).
Kilenc óráig folyt ez a meddő kvízjáték, amikor Kovács Zoltán (ideje vagy türelme lejárván) véget vetett a zenének.
Megállapíthatjuk: Siklóson is rengeteg a megoldatlan és megoldhatatlan probléma, óriási az itt lakók közönye a közös dolgok, problémák megoldása iránt.
Végezetül Illés István egy gondolatát idézem NEM SZÓ SZERINT: Városunkban sok a gond és baj, de azt azért nem mondhatjuk, hogy az utóbbi időben nem fejlődött szépen településünk, hisz elég ha fölmegyünk a várba, s onnan tekintünk szét. – Erről a kijelentésről csak annyit, hogy ha a várostól való
távolodás egyenesen arányos a szívbe markoló gyönyörűséggel, akkor jobban tesszük, ha a várnál is messzebbről tckintgetünk lakhelyünkre.
Boris Gábor
Jelenetek egy kisváros politikai életéből
1. kép
Demagógia új köntösben?
Városi fórum Siklóson. Sokszorosított kérdéssor várja az érkezőt, melyet – mint utóbb kiderül – a helyi MDF szervezet tett le az asztalra. „Költői” kérdések. ..Költőiek” , mert nem kérdezik meg őket senkitől, nem várják megválaszolásukat. Már csak azért sem. hisz a felelet a kérdésfeltevésben benne van, maguknak
már rég megadták rájuk a választ. (Ki vásárolja föl időnként Siklóson a Helyzet c. újságot? Tudja-e a Münnich F. Társaság, hogy névadójuk miből doktorált? Kinek és honnan van vagyona az általános szegénységben? ).
„Költőiek”, mert amúgy „nadrágos ember” módjára igyekeztek megfogalmazni a mondatokat. Ködösen, rafináltan. hogy csak a vájtfülűek értsék. (A hajcsár korbácsa után a koldusbot zúg a fejünk fölött? Régi várnak és új kárnak miért nincs gazdája? Melyik platformon áll az akasztófa?) Van itt és ebben a kérdéssorban is rejtőzik – sok valós gond, nem vitatom. De a tálalás nem vonz. Ezekből a mondatokból számomra – akit ugyan izgatnak nagyobb politikai problémák is, de elsősorban magam és családom várható életlehetőségei – lehetetlenségei kezdenek kétségbeesésbe taszítani, fontos dolog hiányzik. A felelős politikai hang. Az értem, az értünk, a város polgáraiért felelős hang. Mert amíg ezt nem érzem, jöhet nekem bárki új idők „új” demagógiájával. Az önmaguk által kinevezett mai mindentlátóknak sem tudok hinni Különösen, ha eddig hallgattak.
2. kép
Reformer?
Teljes mellszélességgel vesz részt a fórumon. Az előtérben aláírásra agitál: Szüntessük meg a munkásőrséget! Ha nem írod alá, nem ismerlek meg! Később a széksorokból kérdez morózus hangon.
Majd replikázik: Nem fogadom el a választ! A Demokrata Fórum egyik tagja egyszerűen nem tudja feltenni kérdését, mert erős torkú hősünk beléfojtja a szót. Nem zavarja a bekiabálás sem: Nincs politikai kultúrája! Most megmutatom – érződik minden megnyilvánulásán. Talán becsülhetnénk is buzgalmát. Ha nem tudnánk, amikor társai megbízásából magasabb fórumon kellett volna képviselnie a reformgondolatokat, nem tette. És ha közelébe érve nem sejtenénk, mi gerjeszti belső tüzét.
3. kép
Siklós más!
A Hazafias Népfront országos kongresszusán a jelölő bizottság elnökének szájából hangzott el többek között:…. a korábbi évek és választások gyakorlatától eltérően az MSZ(M)P vezetése… nem szólt bele a személyek kiválasztásába… eddig a párt tartotta fenn a jogot, hogy kinevezze a népfront vezetőit.” –
(Magyar Nemzet, okt. 16.).
Ahogy a fenti sorokat elolvastam, rögtön eszembe jutott a várospolitikai fórumon felvetett kérdés: Miért nem lép ki a HNF (és a Münnich Ferenc Társaság) a párt (akkor még MSZMP) árnyékából? A képviselő nagyjából azt a választ kapta, hogy ami nincs árnyékban, az nem léphet ki onnan, tehát annak ellenére,
hogy a volt MSZMP egyik titkára vezető posztokon van a siklósi HNF-szervezetben, és hogy a HNF függetlenített titkára pártvb-tag, gyakran cserélt eszmét a helyi MSZMP-vezetőkkel mindennapi ügyeikben, no és a HNF tagsága döntő többségében MSZMP-tag. Egyszóval mindezek ellenére az égvilágon semmi összefonódás nem volt elképzelhető a HNF és a volt MSZMP között Siklóson.
Az is huncut, aki erre gondol. Azt hiszem. ehhez, az országos reformhullámot megelőző korszerű szemlélethez utólag is csak gratulálhatunk.
– bejé –
