— falufórum Máriagyűdön —
Megjelent: 1989. November
Október 11-én este tanácskozásra ült össze 25-30 gyűdi lakos és a városi tanács néhány dolgozója. A közel három órás véleménycsere során egymás után hangzottak el azok a gondok, sérelmek, amik a gyűdieket foglalkoztatják, amelyekre megoldást vagy a megoldás segítségét várják a tanácstól.
Csak felsorolva: szükség lenne Máriagyűdön elöljáróságra, tanácstagjaik nagy részében nem bíznak, kapja vissza a városrész a Máriagyűd nevet, így kerüljön fel az út menti helységnévtáblákra is (esetleg: Máriagyűd-Siklós), vissza kellene állítani az alsó tagozatos tanítást Gyűdön, ne kelljen Siklósra bejárni az alsós gyerekeknek, kispálya létesítését igénylik a fiatalok részére, kellene egy rendes ravatalozó a temetőben, összefogás, tanácsi és tsz-segítség kellene a református templom helyreállításához, kapjanak erkölcsi elismerést azok, akik a legtöbb társadalmi munkát végezték a gyűdi II. világháborús emlékmű elkészítésében, csapnivaló a telefonhelyzet, javítani kellene, az új lakótelepen folyó építkezések óta az ..epres út” illegális szemétlerakóvá vált stb., stb.
A „tanácsiak” ugyancsak kapkodhatták a fejüket a sorjázó – gyakran indulattól fűtött – megnyilvánulások közben. A hosszú tanácskozás alatt kiderült, hogy több kérdésben maguk a gyűdiek sem értenek egyet, az intézkedés előtt először azt kell tisztázni, mi az érintett lakosok többségének a véleménye. Ilyen például az iskola visszahelyezésének a kérdése, amellyel kapcsolatban abban állapodtak meg a „tárgyaló felek” , hogy a gyűdi népfrontszervezet megkérdezi az érintett szülőket – ez korábban nem történt meg -, hogy hányán kívánnák Gyűdre járatni alsós gyermekeiket az utaztatás elkerülése végett, és hányan Siklósra az étkeztetési lehetőség, napközi, nyelvtanulás érdekében. Csak e felmérés elkészülte után érdemes a teendőkről tárgyalni. Az iskola visszaállítása egyébként kellő megalapozott igény esetén megoldható. Nincs különösebb akadálya az elöljáróság létrehozásának (eddig is megvolt erre a lehetőség), a helységnév visszaállításának sem. Más részkérdésekben is elvi egyetértések születtek, a pénzhiány miatt azonban néhány jogos igény megvalósítását későbbi időpontra kell halasztani.
Felvetődtek olyan problémák is, amelyek országos szintű rendezést kívánnak, például az „elrabolt” gyűdi földek kérdése vagy a termelőszövetkezet és a városrész kapcsolatát érintik: úgy érzik, a tsz csak használja a gyűdi földeket, de nem törődik Gyűddel.
A tanácskozás, a vita mindenképpen indokolt és hasznos volt. Jelezte, hogy a helyi népfront, a lakosok egy része felelősséget érez Máriagyűdért, az önkormányzat lehetőségei is adottak, de még ők sem igen találják meg, hogy mihez hogyan fogjanak hozzá, hogyan szervezzék meg a helyi közösséget. Az ilyen megbeszélések, a folyamatos kapcsolat, a tanács és az ottani lakosok között elengedhetetlen ahhoz, hogy a meglevő szűkös lehetőségekkel jobban lehessen élni. Kell, hogy minél többen mondhassák el véleményüket, és a vitákban kikristályosodó döntések megvalósításáért közös felelősséggel dolgozzon a tanács és a lakosság – Máriagyűdön is, Siklóson is.
M. I.
