
Feltöltésre került az 1989. novemberi lapszám lapozható „reprint”-je, amit ide kattintva lehet közvetlenül elérni.
Új tartalomként innentől kezdve egy kis összeállítást közlünk arról, hogy mi történt abban a hónapban a világban, Magyarországon és Baranyában.
Akkor lássuk, hogy mi történt 1989. novemberében! (Az összeállítást az AI generálta…)
1989 novembere a huszadik századi történelem egyik legintenzívebb hónapja volt: a kelet-közép-európai diktatúrák dominószerűen omlottak össze, miközben Magyarországon a demokratikus átmenet jogi és politikai alapjait rakták le – a változások szele pedig Baranya megyét és Pécset is közvetlenül érintette.
A világban: a vasfüggöny és a kommunista rendszerek összeomlása
- A berlini fal leomlása (november 9.): Miután november 4-én félmillió ember tüntetett a kelet-berlini Alexanderplatzon, november 9-én este Günter Schabowski keletnémet politikus egy sajtótájékoztatón félreérthetően jelentette be az azonnali utazási könnyítéseket. Több tízezer kelet-berlini indult meg a határátkelők felé, amelyeket a határőrök végül megnyitottak – ezzel fizikailag is megkezdődött a hidegháború szimbólumának bontása.
- Fordulat Bulgáriában (november 10.): A berlini események másnapján a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága lemondatta Todor Zsivkovot, aki 35 éven át irányította az országot.
- A csehszlovákiai „bársonyos forradalom” (november 17–29.): November 17-én a prágai rendőrség brutálisan szétverte a diákok békés megemlékezését, ami országos tiltakozási hullámot, színházi és egyetemi sztrájkokat indított el. November 19-én Václav Havel vezetésével megalakult a Polgári Fórum, és november 29-ére a szövetségi gyűlés már törölte is az alkotmányból a kommunista párt vezető szerepét rögzítő cikkelyt.
- A német egyesítés terve (november 28.): Helmut Kohl nyugatnémet kancellár előterjesztette tízpontos programját a két német állam fokozatos egyesítéséről.
Magyarországon: a „négyigenes” népszavazás és a nyugati nyitás
Magyarországon október 23-án már kikiáltották a Magyar Köztársaságot, így novemberben a békés átmenet intézményi garanciáiért folyt a küzdelem.
- Valutakorlátozás és Gorenje-turizmus vége (november 2.): A lakossági bevásárlóturizmus miatti hatalmas devizakiáramlás megállítására a Németh-kormány ideiglenesen felfüggesztette a turista valutaellátmány folyósítását, és 4 évre maximum 300 dollárban maximálta a keretet.
- Megemlékezések és szovjet csapatkivonási követelések (november 4.): Az 1956-os forradalom leverésének 33. évfordulóján országszerte tartottak megemlékezéseket; a Szovjetunió budapesti nagykövetsége előtt radikális ellenzéki csoportok a szovjet csapatok azonnali kivonását követelték.
- Nyitás Európa felé (november 6. és 16.): Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) külügyminiszterei úgy döntöttek, hogy megnyitják a Közös Piacot a magyar termékek előtt és gyorssegélyt nyújtanak, november 16-án pedig Horn Gyula külügyminiszter hivatalosan is benyújtotta Magyarország felvételi kérelmét az Európa Tanácsba.
- A „négyigenes” népszavazás (november 26.): Az SZDSZ és a Fidesz kezdeményezésére (miközben az MDF bojkottra szólított fel) népszavazást tartottak négy kérdésről:
- Csak az országgyűlési választások után válasszanak-e köztársasági elnököt?
- Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
- Elszámoljon-e a volt állampárt (MSZMP) a vagyonával?
- Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
Baranya megyében és Pécsett: helyi politikai erjedés és gazdasági kérdések
A megyei közéletet és a helyi sajtót (Dunántúli Napló) ebben a hónapban egyszerre határozta meg az országos nagypolitika helyi lecsapódása és a térség gazdasági szerkezetváltásának előszele.
- Élénk részvétel a népszavazáson (november 26.): A népszavazást megelőző hetekben Pécsett és a megye városaiban egymást érték a kampánygyűlések – az SZDSZ az „igenek” mellett kampányolt (például Rajk László részvételével), míg a helyi MDF-szervezetek a távolmaradásra biztattak. Baranya megyében a 317 370 választópolgárból 189 451 fő járult az urnákhoz, ami 59,69%-os részvételt jelentett (meghaladva az érvényességi küszöböt és az országos átlagot is).
- Az ellenzéki pártok intézményesülése: A hónap elején (november 2-án) a Szabad Demokraták Szövetsége Pécs-baranyai szervezete is bejelentette programjait és helyi akcióit, miközben az októberben újjáalakult MSZP és a régi MSZMP helyi szervezetei között megkezdődött a tagság és a vagyon megosztása.
- Egyházmegyei változás (november 3.): A Pécsi Egyházmegyét 1969 óta vezető Cserháti József megyéspüspök nyugdíjazásával (november 3.) lezárult egy korszak a helyi katolikus egyház életében is.
- Gazdasági bizonytalanság és kulturális élet: A bányászat (a Mecseki Szénbányák és az uránbánya) jövője körüli bizonytalanság és a vállalati áremelések (például a szigetvári térségben kirobbant biztosítási „árháború”) már novemberben komoly társadalmi vitákat szültek. A kulturális élet azonban zavartalanul pezsgő maradt: november 3–5. között a pécsi Ifjúsági Ház adott otthont az 5. Pécsi Nemzetközi Diaporámafesztiválnak.
