Megjelent: 1989. Október
Nagyarányú építkezés folyik a Táncsics Mihály Gimnázium udvarán, új szárnnyal bővül az épület. Az iskola igazgatójával, Szujkó Margittal beszélgetünk a mennyiségi és minőségi változásokról, amelyek a gimnázium előtt állnak.
– Mi a véleménye a jelenlegi oktatáspolitikáról, és ebben a gimnáziumok helyéről?
– A mai iskolarendszer hatékonysága, eredményessége több oldalról közelíthető meg. Akik az eredmények felől közelítenek, rendszerint figyelmen kívül hagyják a személyi, tárgyi feltételek minőségét és az iskoláztatás jelenlegi struktúráját. Akik a folyamatban vizsgálják az eredményeket, jórészt a feltételekből és a rendszerből kiindulva szemlélik az eredményeket. Meggyőződésem, hogy a
jelenlegi struktúra képtelen hozzásegíteni az egyes iskolafokozatokat ahhoz, hogy a társadalom fejlődéséhez szükséges oktatási igényeket kielégítsék. Az általános iskola alapozó funkcióját (illetve ennek feltételeit) meg kell erősíteni, lehetővé tenni, hogy az eltérő képességű tanulók eltérő ütemben fejlődhessenek, és ne egymás rovására töltsék el az időt az iskolában.
Az is világosan látszik, hogy a középfokú oktatás jelenlegi szerkezetén is változtatni kell. A gimnázium kettős feladata (a továbbtanulásra felkészítés és a munkába állás elősegítése) csak akkor teljesíthető jó hatásfokon, ha a bejutó tanulók ismeretszintje, készségeinek fejlettsége a mostaninál sokkal egyöntetűbb.
A mi iskolánk tanulóinak kb. 30%-a érkezik olyan felkészültséggel, amely feljogosítja őket arra, hogy a tantervi anyag magas szintű elsajátításával eredményesen felvételizzenek felsőfokú intézménybe. Ez a harmad sikeresen felvételizik, és felsőfokon is megállja a helyét. Kb. 30-40%-ot tesz ki azok létszáma, akik optimális munkával, jó érettségi bizonyítvánnyal alanyai lehetnek a széles alapú, többször átképezhető, a társadalmi igények változásához jól alkalmazkodó munkaerőbázisnak. Meggyőződésem, hogy az érettségizett, a tudományok alapjait elsajátító ember (munkaerő) fontos a társadalom számára. Most, amikor a magasabb fokon képzett, illetve képezhető munkaerő lett fontossá, nevetségesnek tartom az igen gyakran hangoztatott minősítést; „Mit lehet kezdeni egy sima érettségivel?” Ugyanis mit lehet kezdeni
egy olyan szakmai képzettséggel, aminek nincs kereslete?
A fennmaradó 30% számára a gimnáziumi követelmények roppant erőfeszítést jelentenek, nem vitatható, hogy műveltségben, emberségben gazdagodnak, de erőfeszítéseik nincsenek arányban az eredménnyel. Ebből a rétegből sokan lemorzsolódnak, más iskolatípusban folytatják tanulmányaikat.
– Az épülő új szárnyhoz milyen tervek kapcsolódnak?
– Az iskolabővítéssel, az iskolai önállóság növekedésével szerencsésen egybeesik a demográfiai csúcs is. Ez lehetővé teszi, hogy az iskola minőségi fejlesztésére is gondoljunk. Ennek a kornak egyik legégetőbb követelménye az idegen nyelvek oktatásának magasabb szintje és szélesebb köre. Ugyanakkor a térség fejlődésének irányait figyelembevevő, az idegenforgalomra, annak különböző területeire való képzést szeretnénk előkészíteni az építkezés idején, s beindítani – számításaink szerint – 1992-től.
Természetesen a bővítés tervei úgy készültek, hogy nemcsak a termek száma nő, hanem egyben minőségi változást is eredményeznek. A természettudományos tárgyak feltételrendszere javul (előadótermek, előkészítők, szertárak), a belső elrendezés is racionálisabbá válik. Például könyvtárbővítésre is gondoltunk,
mert a könyvek mennyiségben már kinőtték jelenlegi könyvtárunkat.
– Szóba került előbb a nyelvtanítás. Most, a kötelező orosz eltörlésével, hogyan alkalmazkodott a siklósi gimnázium a megváltozott igényekhez?
– A hozzánk jelentkező tanulók a következő nyelvekből választhattak ebben a tanévben; felsőbb osztályokban nem változtattunk az eddig tanult nyelveken, tehát mindenki kötelezően tanulja az oroszt, második idegen nyelvként angolt, németet és olaszt tanulnak.
Első osztályban már változatosabb a kép: van haladó csoportunk angolból, németből és oroszból, kezdő szinten indítottunk angol, latin, német és olasz csoportot. A csoportok kialakításánál figyelembe vettük a hozott tudást és a tanulók (esetleg a szülők) igényeit. Ezeknek a nyelvi csoportoknak a kombinációja osztályonként 4, illetve 6 nyelvi csoport működését tette lehetővé.
– Köszönjük a beszélgetést.
Krebsz János
