Megjelent: 1989. Szeptember
A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága augusztus 8-án ülésezett
A testület a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló előterjesztés után Mehring Lajos, a siklósi Tenkes SE labdarúgóegyesület elnöke számolt be a megalakulás óta végzett munkáról. A beszámoló a körülményekhez képest önkritikus módon elemezte az egyesület helyzetét, az elmúlt 3 év tapasztalatait. A továbbiakban ebből idézünk:
„Tudtuk, hogy változtatni kell a régi, be nem vált gyakorlati módszereinken. Az ún. légiós edzők: Csordás István, Csaba Gábor, Botos Antal alkalmazása, akik igen csak nagy pénzekért vállaltak nálunk főállásban munkát, továbbá az idegenlégiós, rutinos vagy tán már kiégett játékosok Siklósra való hozatala
szinte bűn volt.
Ezeket a kérdéseket, problémákat állandóan szem előtt tartva, közel másfél évre volt szükség, míg sikerült végérvényesen megoldani. Ez idő alatt állandó támadási pont voltunk a városban. Mindenki úgy érzi, hogy ért a labdarúgáshoz, akkor viszont gond van, ha segíteni és tenni kéne érte valamit. Olyanoktól kaptuk zömében a bírálatokat, akik bizony tehetnének valamit a város labdarúgásáért. Nem szeretnénk megbántani senkit sem, de a városban 13 fő rendelkezik edzői vagy segédedzői minősítéssel, és ennek ellenére állandóan nem siklósi edzőket kellett szerződtetni. Be kell ismernünk, hogy a szerződtetett edzők
mindig eredménycentrikusak voltak és ebben mi partnerek voltunk. Az előadott kívánságlistájukat erőnkön felül is teljesítettük. Sajnos, emiatt szemünk előtt tűntek el a tehetségesnél tehetségesebb siklósi gyerekek, röpke pár év alatt, közel két csapatra való. Önkritikusnak kell lennünk, nagyot hibáztunk. Féltve az egyesületet, döntő lépésre szántuk el magunkat. Helyi vagy környékbeli edző szerződtetését határoztuk el. Mikor kiszivárogtak az edzői elképzelések, nem nagy ovációval fogadták városszerte a
döntést. Sőt, előre eltemették az edzőt is, a csapatot és a vezetőséget is. Én személy szerint mindenben vállaltam a felelősséget azért is, hogy esetleg elbukunk. A döntés helyességét az eredmények, a mai siklósi valóság hűen bizonyítja. Akik kijárnak a mérkőzésekre, láthatják, hogy új arcok, siklósi gyerekek
alkotják a csapatot. Ez a csapat az NB III. Dráva-csoportjának szinte legfiatalabb csapata. A megújulás az utolsó 3 év legsikeresebbjét hozta. Azt hisszük, hogy ezek a gyerekek még sok örömet fognak szerezni szurkolóinknak és a városnak.
A jövő feladatait reálisan kell terveznünk. Mindesetre az a célunk, hogy az
egyesület talpon maradjon. Egy megbízható, ütőképes csapat végérvényes kialakítása, szurkolóink kiszolgálása, visszanyerése a feladatunk. További célunk: sajáterős fiatalítás, helyi vagy környékbeli, mellékállásban foglalkoztatott edzővel, az ifjúsági, a serdülő I., II. csapatok eredményeinek tartása, a szövetségekkel, szponzorokkal, a környékbeli csapatokkal baráti kapcsolót tartása és bővítése, a jövőben is a takarékos gazdálkodás a működtetés érdekében.”
A beszámolóhoz Varjú Ferenc, Czinczár Károly, Almamelléki Károly és Tóth Sándor szóltak hozzá. Az elhangzott vélemények azt támasztották alá, hogy a két egyesület szétválása helyes lépés volt, mert a Tenkes SE bizonyította életrevalóságát, a meglevő gondok ellenére. A hozzászólók szükségesnek tartották az egyesület anyagi helyzetét további szponzorok bevonásával javítani, illetőleg a saját bevételek összegét növelni. Katasztrofális az utánpótlás feltételrendszere, ezen javítani szükséges, hiszen mindhárom csapat a különböző bajnokságokban már évek óta az elsők között van. A beszámolóból képet kaphattunk az egyesület gazdálkodásáról, a különböző vállalati támogatások összegéről.
Tenkes SE 1987. évi bevételi és kiadási adatai:
I. BEVÉTELEK:
Rendezvény, jegyeladás: 111 272;
tagsági díj: 7310;
egyéb 1884;
tanácsi támogatás: 912000;
B. M. Gabonaforgalmi: 5000;
Tenkesalja Áfész: 15 000;
Tenkes Bútorgyár, reklám: 100 000;
FTC-mérkőzés bevétele: 24 000;
Magyar-Bolgár Testvériség Mgtsz: 35 000;
Komlói Vízmű, Siklós: 28 000 Ft.
II. KIADÁSOK:
Ügyvitel: 36 688;
sportlétesítmény: 272 784;
labdarúgás (sporttevékenység): 938 357 Ft.
Tenkes SE 1988. évi bevételei és kiadásai:
I. BEVÉTELEK:
Rendezvény, jegyeladás: 75 549;
tagdíj: 1680;
DÉDÁSZ-különbözet: 4900;
Mohács „Új Barázda” Mgtsz: 108 000;
OTP kamatjóváírás: 106;
Tanácsi támogatás: 813 000;
Tenkesalja Áfész: 15 000;
Tenkes Bútorgyár, reklám: 120 000;
Tenkes Bútorgyár, jogi tagdíj: 20 000;
Építőipari Kisszövetkezet, jogi tagdíj: 10 000;
Vízgazd. Vállalat, jogi tagdíj: 10 000 Ft
II. KIADÁSOK:
Ügyvitel: 49 938;
sportlétesítmény: 437 700;
labdarúgás (sporttevékenység): 692 787 Ft.
1989-ben a Városi Tanács 735 ezer Ft-tal támogatta az egyesületet. Szarka Árpád a vita összefoglalójában megköszönte az egyesület vezetőinek, társadalmi munkásainak, támogatóinak az eddigi segítséget.
A polgári védelemről szóló beszámolót a testület „rekordgyorsasággal” , vita és hozzászólás nélkül fogadta el.
A megüresedő tanácsi bérlakások lakáskiutalási névjegyzékének tervezetét dr. Máté János osztályvezető és Balogh József terjesztette elő. A legnagyobb érdeklődés és a legtöbb hozzászólás ezzel a napirenddel kapcsolatban hangzott el.
„Kiköltözni, de hova?” — ez a költői kérdés foglalkoztatta a testület tagjait, hiszen a városnak nincs lehetősége tanácsi bérlakásokat építeni, azonban az ezek iránti igény a megélhetési lehetőségek rosszabbodásával együtt növekszik. Gazdálkodni azonban csak azokkal a lakásokkal lehet, melyek rendelkezésre állnak. Másrészt a hátrányos helyzetbe került családok egy része az alacsony iskolázottsága, jövedelme, valamint az életmódja következtében ezeket a lakásokat idő előtt elhasználja, a karbantartására nem tud és nem akar áldozni. Elhangzott, hogy csak olyan kapjon állami lakást, aki annak a fenntartásáról gondoskodni tud, aki tisztességesen dolgozik. Hosszú vita után a testület egyenkénti szavazással döntött, mely alapján a bérlakást igénylők névjegyzékére került:
Jeszenszky Attila (Siklós, Felszabadulás u. 30.),
Kosztics Béláné (Árpád u. 3.),
Hartung János (Gyár u. 8.),
Gáspár Sándorné (Dózsa u. 47.),
Tesselmájer Nándor (Felszabadulás u. 7.),
Balázs Veronika (Szabadság u. 61.),
Dávid Lászlóné (Dózsa u. 32.),
Tóth Csabáné (Kállai u. 15.),
Sáfrán Lászlóné (Iskola u. 12/A.),
Müller Emőné (Harkányi út 11/B.),
Ádám János (Zombori út 15.),
Dolencsicsné Takács Katalin (Váralja u. 32.),
Molnár Sándorné (Szent István tér 3.),
Antal Anna, Angyal Márton, Polutnik Árpád (Hajdú u. 7/B.),
Knjezevic Tadijné (Felszabadulás u. 20.),
Bogár Ferencné, Vig László, Sáfárik Erzsébet, Kosztics Mária (Vajda tér 7.),
Péter László Tiborné, Pataky Rozália, Koch Mária, Tóth Géza (Váralja u. 7.),
Trenka Sándorné (Gyűdi út 2/E.),
Kovács Sándor (Postaszállás 15.),
Koza Imréné, Horváth Istvánné, Sipos Sándor.
Lakáscserére: Várhegyi Józsefné (Felszabadulás út 78.),
Halmágyi Zsuzsanna (Felszabadulás u. 80.),
Vitai Jánosné (Hajdú I. 5/B.),
A jelenlegi névjegyzéktervezetre nem került fel Petrovics Dömötör és Cserni István.
A végrehajtó bizottság Farkas Tivadarnak. 1989. augusztus 1-jétől a címzetes igazgató címet adományozta.
