Tájékoztató a közhangulatról

Megjelent: 1989. július

Az MSZMP Siklós Városi Bizottságának anyaga 1989. június 21-én…

A városi párt-végrehajtóbizottság napirendként 1988 októberében tekintette át a közhangulat alakulását. Azóta folyamatosan — a heti és a havi információs jelentésekben — tájékoztattuk a testület tagjait a lakossági véleményekről is. Az eltelt időszakban a gazdasági, politikai és a párton belüli változások, intézkedések és azok hatásai összességében kedvezőtlenül hatottak a lakosság közhangulatára.

• A gazdasági élet területén történt intézkedések áremelkedések sorozata, munkalehetőségek beszűkülése, jogilag lehetséges, de erkölcsileg indokolatlanul magas vezetői prémiumok – a lakosság minden rétege számára kedvezőtlen hatá­sú. A lakosság egy bizonyos része már megélhetési gonddal küszködik. Növekszik a szegények aránya. Területünk jellege, viszonylag alacsony szakképzettsé­gűek száma növelte és potenciálisan nö­veli is a munkanélküliek számát. Emiatt a tendencia miatt is növekedtek a társadalmi tulajdon elleni vétségek. A bekö­vetkezett kedvezőtlen gazdasági változá­sokért a pártot, a pártvezetőket és a párttagokat teszik felelőssé, felerősödött a politikai élet kérdései iránti érdeklődés, amely indulati, érzelmi alapon telített és túlfűtött. Nem kapott és nem kap kellő figyelmet a gazdasági szféra. A gazdasági reform háttérbe került a politika reformjával szemben
• A politikai életben történő változásokról a lakosság véleménye erősen differenciált. Egyetértenek abban, hogy a társadalom minden szférájára érvényesüljön és erősödjön a demokratizmus a liberalizálódási folyamat, ugyanakkor e tartalom alatt megnyilvánuló anarchikus vonásokkal nem értenek egyet, aggódnak a társadalom gazdasági, politikai életéért. A többség elmarasztalja a televíziót, a sajtót, a tömegkommunikációs eszközök egyes műsorait egyoldalú vélemények közlése miatt. Zavarja az emberek gondolkodását a szélsőséges vélemények általánosított szintű tolmácsolása. A társadalom reformtörekvései miatt is megoszlik a közvélemény. Valóságban a lakosság szűk köre támogatja azt, míg verbálisán többen. A reformot annak alapján ítélik meg, mennyiben befolyá­solja életfeltételeit. Kialakult egy pártellenes, pártvezető-ellenes, apparátusellenes hangulat, országosan és helyi viszonylatban is. Befolyásolja, megosztja a közvéleményt a különböző alternatív szervezetek léte, tevékenysége. Létszá­muk, tevékenységük nincs arányban a tömegtájékoztatásban megjelenő propagandával. Programjaikkal — amely alapvetően a múlt és jelen politikai viszonyait, vezetőit kritizálják, az eredményeket lebecsülik — népszerűek bizonyos körökben. Területünkön a Magyar Demokrata Fórum és a Kisgazda Párt helyi szervezetei alakultak meg. Együtt kell működni azokkal a szervezetekkel, amelyekkel programjuk alapján lehetséges.
• Az MSZMP presztízse különösen az utolsó 4 -5 hónapban csökkent, amelynek oka többek között:- a korábban ígért gazdasági, politikaicélkitűzések nem teljesítése.
  – politikai, ideológiai zűrzavar a párton belül,
  – a pártvezetés következetlensége, hiá­nya, a vezetők közötti eltérő felfogások, ellentétek,
  – megjelentek egymástól eltérő irányzatok, felfogások.
• Ma az eltérő vélemények, irányzatok köré csoportosulnak a párttagok, amely egyre inkább veszélyezteti a párt műkö­dését, létét. Erősödött a politikai rivalizáció, amelyet személyes érdekek hajtanak. Ezek is motiválják az anarchikus viszonyokat a párton belül, sőt az egész társadalomban. A párttagság többsége és a reálisan gondolkodó pártonkívüliek sem értenek egyet, és nem tudják elfogadni a párt vezető testületéinek, szemé­lyiségeinek azt a magatartását, hogy más szervek hatására, a bekövetkezett társadalmi, politikai változásokhoz utólag igazítja, szinte naponta módosítja politiká­ját, véleményét. A párttagság nincs tisztában pártunk alapvető kérdéseivel, ami nem az egyes párttag hibája. Pl. Marad-e az MSZMP? Milyen párt lesz? Milyen lesz a politikája? – Szervezeti szabályzat?
• A párttagság nagy része, sőt a lakosság többsége is demokratikus, szocialista viszonyokat feltételező és építő jellegű marxista típusú párt közreműködésével kívánja a társadalmat építeni. A lakosság azt várja, hogy június 16-val záruljon már le végre az 50-es évek, 1956. és az azt követő időszak értékelése, és egy újfajta közmegegyezéssel, megbékéléssel a jelen és a jövő feladatainak megoldására fordítsuk a figyelmet. Egyetért a párttagság a párton belüli demokrácia erősítésével a platformszabadsággal, de megosztja a vé­leményét, a párttagságot a reformkörök léte, tevékenysége, programja. Szervező­désük a párttagság egy részének vélemé­nye szerint közelít a frakcióhoz.
• A lakosság és a párttagság nagy része támogatja a reformot, úgy vélekedik, hogy a párton belül, a párt politikájával és nem külön csoportokkal kellene megvalósítani azt. Olyan reformtörekvéseket támogat, amely a 40 év értékét nem tagadja meg, de az elmúlt időszak és a jelen hibáiból okulva képes a szükséges változtatásokra. A siklósi reformkor programját a Siklós c. újságból megismerhette a közvélemény, programjukat több-kevesebb szimpátiával fogadta a párttagság. Igényként vetik fel még vidékről is, hogy a Városi Pártbizottság állásfoglalását megismerjék a párton belüli platformokkal, a területünkön működő alternatív szervezetekkel kapcsolatban. A Városi Pártbizottságnak szükséges kialakítani a viszonyát e szervezetekkel, csoportokkal. Programjuk alapján kiket támogatunk, kikkel működünk együtt, kikkel nem és miért? A párttagok, pártszervek életét más jelentős kérdések is foglalkoztatják. PL lakóhelyi, munkahelyi pártalapszervezetek átszervezése. Területünkön, különösen Siklóson, okoz nagyobb problémát. A városban továbbra is foglalkoznak a korábban felvetett kérdésekkel. (Siklós város politikai irányítását ellátó önálló pártbizottság létrehozásával.) Párton belül – a korábbi időszakhoz viszonyítva – várakozás, bizonytalanság, a korszerű, mai viszonyokra épülő program hiánya tovább bomlasztja a pártot.
  

Mindezek alapján a pártbizottság a következőkben foglalt állást:

1. A társadalmi, politikai változások, a letisztázatlan kérdések a párt cselekvő­ képtelensége miatt az országban nagyon bonyolult, zűrzavaros állapotok uralkodnak.
2. A pártban a minimális egység hiá­nya, a vezetők közötti eltérő felfogások, rivalizálások, a vezetés megosztottsága veszélyeztetik a párt tevékenységét.
3. Javasoljuk a gazdasági és politikai reform feladatainak rangsorolását, és következetes végrehajtását.
4. Javasoljuk a párt Központi Bizottságának, hogy politikájával erősítse a párton belüli egységet. Tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a párt ne darabolódjon szét.
5. A párt működését marxizmus alapján tudjuk elfogadni.
6. A tömegkommunikációban a párt vállaljon többet saját álláspontjának propagálására. A tájékoztatásban a különböző szélsőséges csoportok ne kapjanak nagyobb szerepet jelentőségüknél.
7. Kidolgozza a Városi Pártbizottság saját programját – a területen működő pártszervek, -szervezetek véleménye alapján – , amely alapul szolgál az emberekkel történő eszmecseréhez.
8. Együtt kell működni azon alternatív szervezetekkel, amelyekkel lehetsé­ges, ennek érdekében bízzon meg a pártbizottság munkacsoportot e feladatok ellátására. Együttműködésünk alapja a demokratikus szocializmus építése.

Siklós, 1989. június 21.

MSZMP Siklós Városi Bizottsága

Egy utólagos megjegyzés az idősíkba helyezés megkönnyítésére:
Nagy Imre újratemetése – a rendszerváltás időpontjának általánosan elfogadott dátuma – 1989. június 16-án történt meg…