Batthyány Kázmér
Megjelent: 1989. április
1971-ben állítottak Siklóson Batthyány Kázmérnak egy mellszobrot a vár ÉK-i részén a volt Andriskertben. Anyaga mészkő. alkotója Csikszentmihályi Róbert szobrászművész. 1987-ben a szobrot – ünnepélyes keretek között – új, méltóbb helyre, a várfalak D-i oldalára helyezték. A szabadságharc kiemelkedő alakjának hamvait is ekkor temették el a vár kápolnájában.
Nevét utca is őrzi. A kerámia utcanévtáblát 1987-ben helyezték el a bíróság falán. Jelentős építészeti emlék a barbakán bejárata feletti Batthyány-címer. Batthyány Kázmér azon főurak közé tartozott, akiben a császár iránti hűség fokozatosan a magyar nemzeti tudattal cserélődött fel. Politikai tevékenységének évtizede alatt (1839-1849) alapvető kérdésként kezelte a gazdasági élet megújítását. Mintegy két tucat falujával 1844-től örökváltság szerződést kötött. 1847. január 1. és június 20-án kelt örökváltsági szerződésével a siklósi jobbágyok helyzetén is javított.
Az 1848-as országgyűlési választásokon Táncsics Mihállyal szemben veszít, de kimagasló szerepet tölt be a szabadságharc folyamán. 1849. április 14-én külügyminiszter lett. A szabadságharc bukása után emigrált. Párizsban halt meg 1854. július I 2-én. A montmartre-i temetőben nyugodott; 1987-ben hamvait hazahozták és méltó körülmények között. a vár kápolnájában helyezték örök nyugalomba. A siklósiak is kegyelettel ápolják emlékét.
Mecseki József