Megjelent: 1989. június
Tisztelt Szerkesztőség!
Elnézést kérek, hogy személyes sérelmemmel zavarom önöket, de úgy érzem, hogy ez nemcsak személyes ügy, így nem árt a nyilvánosság. „Ledegradáltak”… (vagy a tanács takarékoskodik).
F. év februárjában kérelemmel fordultam városunk hatósági osztályához, hogy 1989. évre is, mint rokkantat az idevonatkozó rendelet alapján, üzemanyagköltség-hozzájárulásban részesítsen az előző évek gyakorlata alapján.
Kérelmemre április 19-ig még választ sem kaptam, ekkor levélben kerestem meg a T. címet, melyben rosszallásomat fejeztem ki, és mielőbbi ügyintézést kértem. Április 21-én tértivevényes levélben megérkezett a „Határozat” , melyben értesítenek, hogy 350 l, azaz 7875 Ft hozzájárulásban részesítenek, a korábbi években is fennállott indokaim alapján. Eddig rendben is lenne, csak az értékcsökkenést nem értem. Tavaly ugyanis 8160 Ft-ot kaptam, majd évközbeni benzináremelés miatt utólag még 350 vagy 370 Ft-ot. Most csak azt nem értem, miért csökkentették a hozzájárulás mértékét. Két dologra gyanakszom:
1. A késedelmes ügyintézés miatt, ti. az első negyedév már elmúlott (és ezt nekem kell ugyebár megfizetnem).
2. A tanács takarékoskodik – mert a keret nem csökkent (és ezt miért ne tenné meg. amikor a kormány is áthárít mindent a fogyasztókra és még mindig a helyén van).
Lehet, hogy csupán ledegradáltak?
Szomolányi Attila
Sokkal prózaibb okok miatt kapott kedves ügyfelünk 735 Ft-tal kevesebb üzemanyagköltség-hozzájárulást, mint tavaly:
1. A kérelem benyújtását követő hó nap 1-jétől kell megállapítani az adott évre járó üzemanyagköltség-hozzájárulást, jelen esetben 1989. március 1. napjától, így eleve arányosan csökkentett összeget állapíthattunk meg.
2. Az e célra biztosított keretünk valóban nem csökkent, de nem is nőtt. Az igénylők száma viszont 19 fővel emelkedett, ezért nem tudtuk a maximumot biztosítani a jogosultak többségének.
A „gyanakvás” tehát alaptalan!
Az ügyintézés késedelméért elnézését kérem.
Dr. Máté János osztályvezető
Helyi lakos lévén, rendszeres olvasója vagyok a Siklós újságnak, amiből sok helyi információt kapunk. Engedjenek meg egy észrevételt:
A májusi szám 4. oldalán a főcím Münich Ferenc Társaság. Siklós. A cím alatti szövegben és aláíráson már Münnich olvasható. Erre a kisördög azt súgta, keressek. Találtam. Ismét Münich a lap Harkányi mellékletének 3. oldalán. Vendégünk: Deák László cikkben.
Észrevételemmel nem bántani, segíteni szeretnék, hisz a lap a miénk, siklósiaké.
Tisztelettel:
Bajnai Józsefné
Levelét és a segítségét, kritikáját köszönjük, igényt tartunk rá.
Pár szóban szeretném leírni, ami a környékünkön történt az elmúlt napokban. Lengyelországból busz érkezett a Pécsett rendezett taizé-i találkozóra. Utasai Siklóson a Béke tér környékén lettek elszállásolva, ezért a busz a házunk előtt parkolt.
Április 30-án reggelre az új buszról – amelynek ez volt az első útja – vandál módon lefeszegettek 2 db Mercedes emblémát. a harmadikat pedig eltörték, ezzel a buszt is összekarcolták.
Mi szégyenkeztünk az elkövetők helyett, kértünk elnézést a vendégeinktől. Még aznap a szomszéd ház elé este 11 óra körül májusfát állítottak az egyik kislánynak – kedvességből – az ismerős fiúk. Alig két óra múlva hangzavarra ébredtek lengyel vendégeink és meglepődve látták, hogy a májusfát éppen akkor viszik el.
Sajnos a „leleményes” fiúkat nem tudtuk elkapni, mert mire kétségbeesett vendégeink elmagyarázták, hogy mi történt. a tettesek már távol jártak.
Nagyon elszomorít, hogy a vendégeink rossz emlékekkel is távoztak
Képíró Kálmánné
Sajnos az erőszak, a rongálás egyre nagyobb teret nyer a fiatalok között. Sajnáljuk a kellemetlen élményeket.
A Siklós újság 1989/5. számában Hogy érzed magad, Kisember? címmel, Kótány aláírással megjelent cikkre szeretnék reagálni. Átlapozva az újságot, megdöbbenéssel olvastam, hogy nevemmel vélemény jelent meg a fent említett cikkben. Az újságíró korábban vásárlóként járt nálam a boltban, és eközben beszélgetést kezdeményezett. Arról, hogy mint újságíró ezt hol és milyen formában kívánja felhasználni, nem tájékoztatott. Olyan gondolatokat, véleményeket közölt a nevem alatt, amelyek tartalmával — ilyen formában — nem értek egyet, és ezektől elhatárolom magam.
A városban kevés ember- és helyismerettel rendelkezem, mivel csak egy éve élek itt. A hatóságokról, e viszonylag rövid idő alatt kedvezőtlen tapasztalataim nem voltak. A helyi vezetőket nem ismerem, így véleményt róluk nem alkothatok és nem is kívánok alkotni. Az árubeszerzéssel, -ellátással mint boltvezetőnek – sok gondom van, így mások munkáját nem kívánom bírálni. Gyakran hallom, hogy a mai indulatokkal teli világban a magyar sajtóban korrekt és mértéktartó tájékoztatás a háttérbe szorult. Ezt én is így érzem, sőt e cikk után már a saját bőrömön is tapasztalom. Sajnos, a demokrácia jegyében egy keserű tapasztalattal lettem gazdagabb.
Szalontai Ágnes
A fenti levélhez néhány gondolatot, észrevételt szeretnék fűzni: Az említett „beszélgetéskezdeményezés” az időpontot illető szóbeli megállapodásunk értelmében nem jöhetett létre, mert elkéstem. Második alkalommal tollal, papírral jelentem meg. láthatóan jegyzeteltem a válaszokat az általam feltett kérdésekre.
Kótány Jenő
Ügy gondolom, hogy a 2 véleményhez nehéz bármit is hozzátenni, magyarázni. Ezt tegye meg helyettem a még érvényben levő sajtótörvény az újságíróra vonatkozó előírása, melyet úgy hiszem, mindenkinek érdemes áttanulmányoznia azért, hogy a jövőben ilyen és hasonló esetek ne forduljanak elő. Annyit viszont mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy a hiányolt korrekt és mértéktartó tájékoztatás „eredményeit” is jelzi a mai Magyarország gazdasági, társadalmi, politikai állapota.
Cs. F. felelős szerkesztő
Idézet az 1986. évi, a sajtóról szóló törvényből:
Az újságíró 11. §. a) pont: bármely szervezettől vagy magánszemélytől jogosult felvilágosítást kérni.
b) pont: a felvilágosítást adó személy nevét jogosult — annak kérelmére köteles — titokban tartani.
c) A kapott felvilágosítást, valamint megállapításait kellő körültekintéssel, ellenőrzéssel és a valóságnak megfelelően köteles közzétételre előkészíteni, a tényeket, eseményeket a maguk teljességében köteles ismertetni.
d) Köteles a nyilvános közlésre készített nyilatkozatot a nyilatkozatot adó személynek — kérelmére — bemutatni; azt nem közölheti, ha ehhez a nyilatkozatot adó személy azért nem járul hozzá, mert nyilatkozatát az újságíró megváltoztatta.
19. §. (3): Ha a sajtóban közölt tájé koztatás a személyhez fűződő jogot vagy a hiteles tájékoztatás követelményét sérti, külön jogszabály szerint a helyreigazításnak is helye van.
Id. Vető István drávaszerdahelyi olvasónk leveléből idézünk:
„Tudom az elfoglaltságuk és a munkájuk sokrétű és talán untatom is önöket hosszú és kusza betűkkel írt levelemmel, de azért kérem engedjék meg. hogy pár siklósi utca régi nevét helyesbítsem, mely a lap Siklósi mozaik c. rovatában szerepel.
Rákóczi út. Két neve volt: Hegy utca és a Vókányi út.
Dózsa György út – Óvoda, majd Horthy Miklós út.
A Szabadság utca volt a Hosszú utca. Ez átnyúlón túl a vasúton, az Amerikának nevezett rész is ide tartozott.
Az áfész-irodával szemben Kutyaszorító utca volt, a Berzsenyi utca nem Alsó, hanem Sánc utca volt. A Batthyány K. utca felső része a Vajda János utca és tér volt. A mai Kréth I. utca az Árpád utca volt. Van a Magyar utcában egy kis köz. amit régen Zsidó-köznek neveztek, itt volt egy zsidó teniszpálya és egy evangélikus imaház. A Magyar és a Kálvin út találkozásánál levő sarkot pedig Kálomista saroknak nevezték, a Magyar és Berzsényi utat összekötő közt pedig Meszlényi-köznek nevezték régen.