Megjelent: 1989. Június
Gondolom: sokak számára feltűnt, hogy az a Marenics János lett Siklóson a Hungária Biztosító vezetője, akit a közvélemény igen sokszínűén ítélt meg, s akit a felszínesen véleményt alkotók egyszerűen csak „zenészének” könyveltek el. Ellentmondásos életút, pálya jellemzi, hiszen mindenbe belekóstolt, abbahagyott, majd újrakezdett. Az egyetemi tanulmányai mellett zenél, diszkózik, majd tanácstitkár, s néhány hónap után ismét a szórakoztatózenei pályát választja, immáron külföldön. Négy év elteltével pedig újra feltűnik a siklósi közéletben, mint a biztosítást szakma egyik helyi vezetője, és feltűnően aktív munkába kezd.
Miért volt szükség a többszöri pályamódosításra?
Egy érdekességgel kezdeném. Sok országban játszottam, eltöltöttem 4 évet Skandináviábam, de játszottam Dániában, Angliában és az NSZK-ban is. Bármely országban voltam, az adott menedzser, mikor meglátta az útlevelemet, csodálkozva kérdezte: „Mondja, magának jogászi végzettséggel miért van szüksége erre a munkára?” Bárhogy is próbálkoztam a magyarázatokkal, bármit is mondtam, hitetlenkedve fogadták, egyszerűen nem értették az érveimet. Ezzel a rövid kis gondolattal csak azt szeretném érzékeltetni, hogy mint kezdő értelmiségi a tanácstitkári fizetésemből nemhogy a családomat, de magamat sem tudtam eltartani. az egzisztenciális igényekről nem is beszélve. Bármilyen hihetetlen, de egyben szomorú is. hogy el kellett mennem külföldre pénzt keresni, mert itthon nem volt más lehetőségem. A másik tényező, ami az én esetemben még nagyon sokat számított. Hogy ismerve a képességeimet, mindig azok a dolgok vonzottak, amelyekben szükség volt az alkotóképességemre, szervező készségemre, a kreativitásra. Ezt az „igényemet” az akkori bürokrácia nem méltányolta, s úgy is fogalmazhatnék, hogy inkább az ellenségek közé sorolt. Emiatt a későbbiekben is sok problémám adódott, de szerencsére mindig több volt a barátom.
Milyen tapasztalatokat szereztél a külföldön töltött évek alatt?
Közhelyszámba megy, hogy minden szervezettebb és más a mentalitásuk az embereknek, jobban élnek, mint mi. Igazából két dolog lepett meg: az egyik az, hogy az átlagpolgárok többsége számára szinte ismeretlen szó volt az, hogy Magyarország, s ebből következően földrajzilag is nagy nehézséget okozott nekik hazánk betájolása. A másik, – ezzel ellentétben — az, hogy nagy a becsülete a magyar zenének, különösen Bartók Bélának és Liszt Ferencnek. Elismertek a vendéglátós zenészek is, akik nagyon tisztességesen dolgoztak ebben a műfajban, s többek között ezért lehettünk büszkék magyarságunkra (gondjaink ellenére is), s úgy éreztük, hogy semmivel sem vagyunk értéktelenebbek az ott élőknél. Amit szerettem volna magammal hozni, az a végtelen nyugalmuk, kiegyensúlyozottságuk és az az egzisztenciális biztonság, amit tapasztaltam, bárhol jártam.
Mindezek ellenére miért döntöttél végül úgy, hogy hazajössz, hiszen tudomásom szerint több zenésztársad kint maradt?
Nincs ebben semmi titok vagy különlegesség. Annak ellenére, hogy többször marasztaltak, az a kötődés, ami a családomhoz, Siklóshoz, ehhez az országhoz köt, mindennél erősebb számomra. Sok mindent megtanultam külföldön, hiszen a nyelven kívül a menedzselés, az önállóság ugyanúgy hozzátartozott az életemhez, mint a gitár felvétele, hangolása. vagy a játék. Vágytam haza, hiányzott a napisajtó, a sakk, a focimeccsek, ez a táj, az itt élő, számomra fontos emberekkel együtt. Közösségi ember vagyok, s a létem egyik alapja az állandó társaságom. Ezt tovább már nem tudtam nélkülözni és a pénz sem volt ezek mellett olyan hajtóerő, mint amikor elkezdtem.
Mi irányított a biztosítási szakma felé?
Amikor tavaly úgy döntöttem, hogy nem folytatom a vendéglátózást, a kezembe került egy pályázat, mely a siklósi fiókhoz keresett vezetőt. Az állást mindenféle suskus, protekció nélkül sikerült elnyernem, aminek nagyon örültem. Megvallom, hogy az eddigi három hónap arról győzött meg, hogy helyes volt a döntésem, hiszen itt azok a tulajdonságok fontosak, amelyek éppen az erősségeim. Bízom benne, hogy a cégem is jól választott.
A szakmában jelenlevő konkurencia mennyiben jelent új feladatot számodra?
– A tisztességes versenynek mindenképpen az állampolgár a nyertese, s ezt nagyon jó dolognak tartom. Számomra az a legnagyobb kihívás, hogy nem ügyfelekben kell gondolkodnunk, hanem partnerekben, akiknek szükségük lehet a szolgáltatásainkra. Ezért egyáltalában nem mindegy, hogy milyen a kiszolgálás kulturáltsága, gyorsasága, milyen az elvégzett munka minősége, milyen szolgáltatásokat tud nyújtani a cégünk, mennyire tudunk megfelelni a napi kihívásoknak. Nagyon fontosnak tartom a bizalmon alapuló együttműködést, s a feladatok bővülése mellett azért is vállaltuk a siklósi labdarúgócsapat támogatását vagy a Tenkes Kupa sakkverseny szponzorálását. Ezek persze kezdeti lépések, fontosabb az a biztosítási stratégia, amit véghez akarok vinni a volt járás egész területén. Házalok és házalni fogok jómagam is, mert ismernem kell a napi gondokat. Mint tősgyökeres siklósi, azon leszek, hogy fiókunk valamennyi helyi és környékbeli polgártárs igényeinek meg tudjon felelni.
– cs –