Megjelent: 1989. május
Elöljáróban: 1989 eljére világossá vált: A Hajdu Imre utca (ma már Kanizsai Dorottya általános iskola) tornacsarnokának felépítése megakadt, mert elfogyott az erre szánt pénz. 1989 februárjában gyűjtést indított a frissen alakult siklósi MDF szervezet, amire – válaszul – a város intézményei az MSZMP kezdeményezésére szintén társadalmi összefogást kezdeményeztek. A következő írások ezzel kapcsolatban születtek az 1989. májusi számban…
Az MDF felhívása 1989. februárjában:
Felépítjük Önnel!
Siklóson az MDF kezdeményezésére társadalmi bizottság alakult a városi sportcsarnok fölépítésére. Indítékaik a következők voltak:
1. Egyetlen siklósi polgár sem lehet közömbös, ha arról hall. hogy 8 millió forint beépített anyag és emberi munka az enyészeté legyen a Hajdú I. Úti Iskola udvarán.
2. A bizottság hisz abban, hogy a város intézményei és lakossága hajlandó összefogni egy értelmes közösségi célért.
3. A bizottság a régi falusi, kisvárosi polgárosulást szorgalmazó közösségek példáját kívánja követni, hagyományait fölújítani, a közös cselekvések összekovácsoló erejét kipróbálni közösen Siklós lakosságával.
A bizottság tevékenysége:
1. Szakértők bevonásával fölméri a tornacsarnok jelenlegi állapotát, s az építkezés folytatásáig állagmegóvási javaslattal él a tanács felé.
2. Szakértők közreműködésével fölméri, hogy az eredeti tervhez képest miben lehetne takarékoskodni, esetleg olcsóbb felépítményt állítani a meglevő alapokra.
3. Fölméri és bankszámlán összegyűjti az erre a célra áramoltatható anyagi erőket.
4. Lakossági hozzájárulási akciót szervez.
5. A HNF segítségével megszervezi a társadalmi munkát.
6. Az építkezés megindulásától felügyeli a munkafolyamatot.
7. Szervező titkárokat nevez ki Mayer Ferenc, Varga Zoltán és Viesner László személyében. akik a levelezést, ügyintézést stb-t. társadalmi munkában végzik.
1989. májusi írások
Legyen közös ügyünk a tornacsarnok építése!
Felhívás Siklós város lakosságához, üzemeihez, gazdálkodó egységeihez, dolgozóihoz, társadalmi és politikai szervezeteihez!
Az ország és városunk pénzügyi gondjainak ismeretében nem könnyű manapság arra vállalkozni, hogy az elkezdett és befejezetlenül hagyott tornacsarnok építését újra indítsuk. A munkák végleges befejezéséhez, mintegy 25 millió Ft-ra volna szükség, ennek jelentős részét, közel 15 millió Ft-ot azonban csak a társadalmi forrásokból tudjuk előteremteni. Az MSZMP Siklós Városi Bizottsága az 1984-ben elfogadott határozatában – és azóta minden évben – szorgalmazta a tornacsarnok megépítését. A mostani nehéz helyzetben is úgy gondoljuk, hogy az eddig elköltött 8 millió Ft-ot. a megépítésbe vetett hitet és a lakosság által is támogatott ügyet, a ma még meglevő bizalmat nem hagyhatjuk veszendőbe menni.
Ennek jegyében kezdeményezte az. MSZMP Városi Bizottsága, a Városi Tanáccsal és a város üzemeinek gazdasági és tömegszervezeti vezetőivel együtt a csarnok ügyének újbóli napirendre tűzését. Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy a tornacsarnok 2 éven belül felépüljön. Olyan társadalmi összefogást akarunk, melyben a város üzenteinek, gazdálkodó szervezeteinek anyagi hozzájárulásán túl a lakosság is részese legyen, de csak önkéntességi alapon. Hívunk mindenkit! Köszönjük Siklós és vonzáskörzete üzemeinek, gazdálkodó egységeinek, intézményeinek, társadalmi és politikai szervezeteinek és a város minden olyan lakójának a segítségét, akik e nemes cél megvalósításában részt vesznek.
Mi. a felhívást aláíró szervezetek, vállalatok. intézmények vezetői ezúton is hitet teszünk a tornacsarnok ügye mellett és vállaljuk, hogy 5 éven át meghatározott pénzösszeggel támogatjuk a tanácsot a pénzügyi fedezet megteremtésében, továbbá a személyes hozzájárulásunkkal is arra szeretnénk buzdítani a város lakosságát, hogy mellénk állva a pénzbeli felajánlásaival is legyen részese vállalásunknak.
Kérjük, hogy a felhívásunkkal egyet értő és azt támogató egyének, szervezetek. gazdálkodó egységek vezetői, társadalmi és politikai szervezetek kezdjék meg a gyűjtések szervezését. Részletes felvilágosítást ezzel kapesolatban az. MSZMP Városi Bizottságán és a Városi Tanácson kaphatnak. A beérkezett pénzösszegeket elkülönített számlán kezeljük, a pénzfelhasználás ellenőrzését egy később alakítandó társadalmi bizottság végzi.
Az április 18-án megtartott koordinációs megbeszélésen: az 5 év alatt a Tenkesalja Áfész 1 millió Ft-ot. a Tenkes Bútorgyár 2 M Ft-ot, a Vízmű 250 EFt-ot, a Költségvetési üzem 500 EFt-ot. a Kőfaragó Vállalat 500 EFt-ot. a Hunor siklósi gyára 500 EFt-ot, az Építőipari Kisszövetkezet 350 EFt-ot, a Városgazdálkodási Vállalat 500 EFt-ot, a Magyar-Bolgár Mgtsz 500 EF-ot, a Volán 600 EFt-ot, a Takarékszövetkezet pedig 500 EFt-ot ajánlott fel.
Társadalmi összefogást hirdetünk, önkéntességi alapon, mindenki által ellenőrizetten!
Siklós, 1989. április 18.
Illés István (MSZMP Siklós Városi Bizottság első titkára).
Szarka Árpád (Városi Tanács elnöke)
Almamelléki Károly ( Tenkesalja Áfész elnöke)
Császár István (Tenkes Bútorgyár igazgatója)
Csikós Lajos (Városgazd. V. igazgatója)
dr. Dobay Gábor (Takarékszövetkezet vezetője),
Kerécz Tamás (Kőfaragó Vállalat igazgatója),
Králik Iván (Pannonvolán igazgatója)
Magyar Mihály (Építőipari Kisszövetkezet igazgatója)
Szabados Imre (Hunor siklósi gyárának igazgatója)
Vágvölgyi István (Vízmű siklósi üzemmérnökségének vezetője)
Vörös Mihály (Magyar-Bolgár Mgtsz elnöke)
Egy állampolgár írása
TENKESALJAI BÉKEKÖLCSÖN
Sokszor hallottam: a fiatalok nem tudják elképzelni az ötvenes évek légkörét. a történelemkönyvek alapján ezt nem ítélhetik meg. (Mintha mi írtuk volna őket.) Azonban nem így van ez né hány helyen. Egyes intézkedésekkel bravúros módon sikerül a reform szellemű 1989-be belopni Rákosi elvtárs uralkodásának hangulatát.
A minap listát tesznek elém a munkahelyemen: adakozz! Fel kell építenünk városunk újabban legfontosabb épületét, a sportcsarnokot! Látom ám, hogy gondos kezek már előre felírták a nevem, mellette üres sáv várta a minél nagyobb összeg bejegyzését. Két megjegyzést tettem ezzel kapcsolatban:
1. Senki semmilyen listára ne írja a nevem. Állampolgári jogom adakozni vagy nem adakozni. Üres sávokkal a nevem mellett pedig ne gyakoroljon senki sem rám lelki pressziót.
2. Amíg mindennapos megélhetési gondjaim vannak, két kiskorú gyermekemet csak méregdrágán vagyok képes nevelni, addig tőlem ne várja „Állam bácsi” az adakozást. Ha valakinek adakoznia kellene, az nem én vagyok.
Ezek után közvetlen munkahelyi vezetőm megértően újabb papírt gépeltetett, amely csak fejlécet tartalmazott. Ezt a felajánlók ismét kitöltötték, a dolog békésnek tűnő módon lezárult. Másnap azonban a második lista ismét visszakerült hozzám, hogy talán akkor írnám rá: nem adakozom. Egyszerű oknál fogva – minthogy nem vagyok madár – persze nem írtam rá semmit, és nem is fogok. (Erről aztán utólag le is tett a vezetés.)
Viszont tapasztalataimat érdemesnek találtam a rögzítésre, mert ez a módszer nagyon sok elemében magán viseli a jelenlegi helyzet általános jegyeit, és tartani lehet előfordulásától más intézményekben, munkahelyeken is.
– b –
Döntés és Cselekvés
Az MSZMP Siklós Városi Bizottsága kezdeményezésére és meghívására gyűltek össze Siklós város üzemgazdasági és politikai vezetői április 18-án a pártbizottság épületében.
Egyetlen és nagyon fontos napirend szerepelt a megbeszélnivalók között: a tornacsarnok ügye, az építkezés újraindítása. Illés István városi első titkár a bevezetőjében arról beszélt, hogy a tornacsarnokot 2 éven belül feltétlenül fel kell építeni. Ahhoz, hogy ez az elképzelés megvalósuljon, olyan társadalmi összefogásra van szükség, melynek mindenki részese lehet, de kizárólag az önkéntesség alapján. Ezt a meggyőződését többször is kihangsúlyozta, mert megengedhetetlennek tartja, hogy az emberek, vállalatok a kényszerek hatására tegyenek felajánlásokat, mely többet árt a kezdeményezésnek, mint használ.
Olyan helyzetet kell teremteni, hogy mindenki megértse a kezdeményezés jelentőségét, mert az eddig befektetett 8 millió Ft-ot és a ma még meglevő bizalmat nem szabad feladni. A befejezéshez szükséges 25 millió Ft-ból 15 milliót azonban csak társadalmi forrásokból lehet előteremteni, ezért építeni kell a város vállalatainak segítőkészségére és az állampolgárok tenniakarására. Az elképzelés szerint a befolyt pénzeket elkülönített számlán kezelnék, s annak felhasználását pedig az a társadalmi bizottság ellenőrizné, melyben mindazok helyt kapnának, akik a tornacsarnok építését felvállalják, annak megvalósulásáért felelősséggel éreznek. Az egyéni és a vállalati felajánlásokat a Városi Tanácson lehetne megtenni, de emellett nagyon fontos a vállalatokon belüli szervezés. „Mindenkinek egyéni joga az adakozás, s aki ad, annak csak köszönetét lehet mondani” – fejezte be mondanivalóját az első titkár.
Ezután a vállalatok képviselői mondták el a véleményüket, egyetértés alakult ki abban, hogy a tornacsarnokot meg kell építeni, s ezt a célt a jelenlevők anyagilag is támogatják. Döntöttek arról is, hogy az elhatározásukat felhívás formájában is nyilvánosságra hozzák, majd személy szerint is vállalásokat tettek.
Illés István az építéshez az 5 év alatt 10 ezer, Szarka Árpád 8 ezer, dr. Létai János 5 ezer, Horváth Alajos 5 ezer, Almamelléki Károly 5 ezer, Császár István 10 ezer, Kerécz Tamás 8 ezer. Magyar Mihály 5 ezer. Told Erika 1 ezer, Vörös Mihály 5 ezer, Králik Iván 5 ezer. Széll Sándor 1 ezer, Balogh József 5 ezer, Ledvináné Kosztán Erzsébet 5 ezer forintot ajánlott fel.
A tanácskozás befejezése utáni napon már felpörögtek a csarnokkal kapcsolatos események, hiszen a tanácselnök utasítására már másnap felkeresték a szakemberek a dunaújvárosi acélművet a vasszerkezettel kapcsolatosan, és megindult a gyűjtés is. A városi pártbizottság dolgozói közül Mayer György 3, Nádori Ferenc 10, Bagladi Károly 5, Gyenis István 5. Koller László 5, Solti Lászlóné 2, Zetovics Pálné 2, Sebestyén Gáborné 3, Bajor Péter 5. Nágel Tímea 2, Weidl György 3, a KISZ-bizottságról Gomolla Tamás 2, Czente Julianna 2 ezer forintot ajánlottak fel. A városi tanács dolgozói 90 ezer forinttal járulnak hozzá az építéshez. Fábos Pál 10 ezret ajánlott fel erre a célra.
Az adakozás közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül, ezért adóalapcsökkentő, a befizetések összegéről a Városi Tanács igazolást állít ki. Ismerve kissé a tornacsarnokkal kapcsolatos eddigi eseményeket, és a saját helyzetemet, hazafelé azon gondolkodtam, hogy milyen módon adakozhatnék, hiszen nem valami rózsás a családi költségvetésünk. Míg a cigarettásdobozban kotorásztam egy cigi után, elkezdtem számolgatni. Havonta vagy 30 doboz cigit elfüstölök, s ha csak 8 doboz áráról mondok le. akkor talán az 5 év alatt havonta 100 Ftot én is be tudok fizetni a számlára.
A magam szerény hozzájárulásával így elősegíthetem azt, hogy a gyermekeim az iskolai pályafutásuk során talán beleszagolhatnak a tornatermek izzadtságszagú levegőjébe.
Császár