Megjelent: 1989. május
Napirenden Siklós ivóvízellátása, a csatornázás és a szennyvízkezelés helyzete
A Városi Tanács testületé májusi ülésén tájékoztatót hallgat meg Vágvölgyi István, a Vízmű üzemmérnökségének igazgatója előterjesztésében. Az alábbi részleteket ennek alapján állítottuk össze.
Vízellátás:
A város önálló vízellátásáról évek óta nem beszélhetünk, ugyanis több, mint 10 éve már, hogy Siklós – Máriagyűd községek között az ivóvízhálózat lefektetésre került, majd ezután a Siklós-Harkány összekötő vezeték épült meg, amíg az elmúlt években Harkány-Terehegy-Márfa rendszer került kiépítésre. Így a területet regionális, kistérségi vízműként kezeljük.
Énnek ismeretében a rendszernek több vízbázisa van. Az I. vízbázis – s ez jelenleg a legfontosabb – 2 db siklósi karszt kút, melyekből szükség esetén összesen 4 db búvárszivattyúval tudjuk a vizet kitermelni, mintegy 5000-6000 l/min. mennyiségben. Ez 24 órás üzemet figyelembe véve. napi 7200-8640 m3-t jelent. A II. sz. vízbázis a márfai kút, melyből 1 db búvárszivattyú segítségével cca. 800 l/min. mennyiséget tudunk szolgáltatni. (Ez napi 1152 m3.)
A III. sz. vízbázis a harkányi felszínközeli kutak. Ezek száma 6 db. max. kitermelhető napi vízmennyiség 800-1000 m3. Sajnos ez a víz minősége miatt kezelést igényel, vas-mangántalanítani kell.
A IV. sz. vízbázis (távlatokban ez a legfontosabb) a Mohács- Pécs-Harkány rendszerről vételezett Duna-víz. Az elmúlt évben szerződésileg ennek lekötött napi mennyisége 2000 m3 volt.
Az V. sz. vízbázis (ez egy még távolabbi cél) a Dráva kavicsteraszból nyert víz Siklósra való juttatása. Várható. hogy a 90-es években ez lesz a regionális rendszer legjelentősebb vízbázisa. Itt 2 db nagy átmérőjű, nagy hozamú kút fúrása már megtörtént, s műszaki átadásukra is sor került. Az. elkövetkezendő években több ilyen kút kerül megfúrásra. Várhatóan víztisztítási technológiára is szükség lesz.
Napi csúcstermelésünk az elmúlt év nyarán elérte, sőt meghaladta a 7000 m3 mennyiséget. Ezt a vízmennyiséget az I-IV . vízbázisból nyertük. A siklósi karszt kutak ezt a vízmennyiséget gond nélkül tudnák biztosítani, esetenként csúcsidőben kellene egy kis rásegítés más vízbázisból.
Kérdezhetné bárki, hogy akkor miért van szükség a márfai, harkányi, Duna-víz igénybevételére. Azért, mert ilyen nagy mennyiségű karsztvíz kitermelése esetén jelentősen csökken a harkányi fürdő melegvizes kútjainál a kitermelhető víz mennyisége, s mivel ez nemcsak területi, hanem országos érdekeket is érint, szolgál (egészségügy, turizmus, idegenforgalom stb.) a hidegvíz-kivételt korlátozni kellett a siklósi karszt kutakból. A csökkenés arányában emelkedett a hévízkitermelés mennyisége, pontosabban a hévízkutak vízszintje.
A regionális rendszerben évek óta vízhiány nem fordult elő, ennek ellenére az elmúlt évben a siklósi, valamint harkányi tanácsnak 1. fokú vízkorlátozást kellett elrendelnie. Ennek oka az előzőekben említett termálvíz-szint csökkenése volt. A terület vízellátása, illetve ivóvízzel való ellátottsága 100%-osnak vehető. A város ivóvízhálózatának hossza 33,5 km. A siklósi, valamint márfai vízbázisunknál folyamatos klórgázos csírátlanítást, fertőtlenítést végzünk. A víz minőségével évek óta problémánk nem volt, ezt a B. M. KÖJÁL vizsgálati eredményei is alátámasztják.
Üzemmérnökségünkön jól szervezett készenléti szolgálat működik, így bejelentés után max. 2 órával a hibaelhárítást mindenkor meg tudjuk kezdeni, különleges esetben lajtos kocsival biztosítani tudjuk a vízellátást.
Szennyvízelvezetés —szennyvíztisztítás:
A város szennyvízcsatorna-hálózatának hossza 14,2 km. A csatornarendszerre felmérésünk alapján 1988. év végéig 1842 lakás van rákötve, így számításaink szerint az ellátottság mintegy 75%-os (természetesen ez nem területi ellátottságnak felel meg.) A csatornahálózaton évek óta különösebb gondunk nem volt, de sajnos, ugyanez nem mondható el a szennyvíztelepről, ugyanis a telep évek óta jelentős túlterheléssel dolgozik. A telep kapacitása a következő:
Hidraulikai 1100 m3/nap. Biológiai 340 kg/nap BOI5. Ezzel szemben a jelenlegi terhelése: Hidraulikai 1600—1800 m3/nap. Biológiai 400-420kg/nap BOI5.A túlterhelés különösen hidraulikai szempontból jelentős, mintegy 50%-os, így aztán előfordul sokszor, hogy. a szennyvíztelep nem megfelelő hatásfokkal dolgozik. Magyarul: a tisztítási hatásfok rossz, s ezért az illetékes hatóság felé sok esetben jelentős összegű szennyvízbírságot kell fizetnünk, s a környezet szennyezése, károsodása is jelentős.
Mindenképpen szükséges a szennyvíztelep bővítése. A Városi Tanács jelzésünket tudomásul vette, és a Mélyéptervnél megrendelte a siklósi szennyvíztelep bővítésének kiviteli terveit. A tervek 85-86-ban elkészültek, az engedélyezési eljárást 1986-ban lefolytattuk. A telep tervezett bővítési kapacitása 1000 m3. A kivitelezés akkori költsége cca. 30 MFt körül alakult. Pénzügyi nehézségek miatt az engedélyezési eljárás után a kivitelezés nem indulhatott meg. Az évek múltak, az árak pedig emelkedtek, s jelenleg pontosan nem látható, hogy a bővítés mennyibe fog kerülni. A költségvetést a tervező vállalat jelenleg készíti. Az biztos, hogy 88-as árszinten közel 68-70 MFt-ra lett volna szükség.
A tervek engedélyezése után 3 év eltelt, így a fennálló rendelkezések értelmében a tervező vállalat felé a terveket korszerűsítési felülvizsgálatra kell küldeni. Ez a felülvizsgálat jelenleg folyik, és a legutóbbi megbeszélések alapján az I. fél évben befejeződik. Természetesen nem a teljes kivitelezési összeg áll rendelkezésre, hanem csak kb. 30 MFt. Ezért a telep építését ütemezni kellett. Ez megtörtént, így a mechanikai tisztítást, fertőtlenítést, energiaellátást 1989-90-ben az 1. ütemben, míg a biológiai tisztítás műtárgyait 1991-92-ben tudjuk megépíteni. A II. sz. ütemnek a fedezete azonban jelenleg nem biztosított, s nem is látható.
Az elkövetkezendő időben az alábbi területeken várhatóan a csatorna-rákötések száma emelkedik: Pl.: Siklós-Gyűd lakótelep. Szociális Otthon, Kenyérgyár, Dózsa György utca egy része, Táncsics utca egy része, Rákóczi utca egy része, Posta mögötti terület, láncgyár stb.
Ha ezeket a bővítéseket, rákötéseket összegzem, akkor a bővítendő 1000 m3– es kapacitás le van kötve. Mindebből látható, hogy a telep bővítése a város fejlődésének érdekében elodázhatatlan, szükségszerű, s az is belátható, hogy a beruházás, bővítés ideje minél tovább húzódik, a bekerülés összege annál magasabb lesz.
Megjegyzés helyett
Siklós költségvetésében kiemelt helyen szerepel a varos szennyvíztisztító kapacitásának bővítése, mely megyei támogatással valósulna meg. Két probléma feltárása volna szükséges.
Az egyik, hogy a Vízmű a tájékoztatójában következetesen a térségi vízellátásról beszél, ismerve, hogy a Siklós-Harkány felszín alatti vizei összefüggő rendszert alkotnak.
A másik, hogy a szennyvíz kezelése és tisztítása az ivóvízellátással szemben egyedi esetként jelentkezik Siklós és Harkány esetében. Különböző, de egymással szorosan összefüggő kérdésekről van szó, mert az igaz, hogy a kommunális eredetű szennyvíz különböző területeken keletkezik, de a tisztítatlansága vagy annak alacsonyabb hatásfoka előbb-utóbb a térség vízrendszerében jelentkezik. Ebből következik, hogy a szennyvíz kérdését sem lehet(ne) egymástól különválasztva megközelíteni, hiszen a vizek élő rendszert alkotnak és nem tesznek különbséget a településhatárok között.
Megfontolásra érdemes gondolat az az elképzelés, mely szerint Siklós és Harkány szennyvíztisztító-kapacitásának bővítését a regionális (területi) szennyvíztelep építésében látja.
— cs —