Megjelent: 1989. augusztus
CSERKÉSZET: Az angol imperializmus szellemében fogant ifjúsági szervezet, az angol-búr háborúban szervezett felderítési tapasztalatai alapján. R. Baden-Povell angol tábornok alapította (1908). A ,jó honpolgár” kialakítását, a jellemképzést tűzte ki céljául, gyakori kirándulások, a szabad természetben való táborozás, ügyességek elsajátítása révén. Magyarországon 1912 körül indult meg a cserkészmozgalom, főleg a középiskolákban. Az I. világháború után önkormányzata fokozatosan elsorvadt, szellemében egyre inkább nacionalistává, módszerében militaristává vált, végül pedig fasiszta befolyás alá került.
(Új magyar lexikon)
Változások korát éljük. Sok eddigi dolog kerül felülvizsgálatra. Ilyen a cserkészmozgalom is, amelyet közel 4 évtizedig egyoldalúan, sematikusan ítéltek meg, illetve el (lásd Új magyar lexikon) vagy hallgattak agyon.
Környékünkön, Siklóson is működött cserkészcsapat az 1930-as, 1940-es években. Baka Antal, a siklósi csapat segédtisztje, 1948-tól megbízott parancsnoka emlékezik vissza, milyen is volt valójában az akkori fiatalok mozgalmi szervezete.
– Az Országos Cserkészszövetség az 1920-as években alakult meg. Az ország első főcserkésze gr. Teleki Pál volt. Az első sikereket a magyar mozgalom a koppenhágai világversenyen érte el, ahol az USA és Anglia után a harmadik helyet vívta ki „A világ legjobb cserkésze” címért folyó csatározásokban. Az 1929-es londoni jamboree (világtalálkozó) cserkészkonferenciája úgy határozott, hogy az 1933-as nagy seregszemlét hazánkban rendezik meg. Ez meg is történt Gödöllőn, igen nagy sikerrel, a tábort megtisztelte látogatásával Baden-Povell, a világ főcserkésze is. A siklósi 608. sz. Kapisztrán Szent János Cserkészcsapat alakulása 1933-ban volt. A csapat létszáma 40-50 fő között mozgott. 3 őrs alkotott 1 rajt, 2-3 rajból állt a csapat. Az őrsök és rajok vezetői gyerekek voltak, a csapat vezetője felnőtt. A cserkészek azokból a fiúkból kerültek ki, akik az átlagnál többre vágytak, vállalták, hogy a cserkésztörvényeket betartják. Jelszavuk: Légy résen! Köszöntésük: Jó munkát!
Vallási megkülönböztetés nem volt, a tagok nem egykorúak. Több külön próbára kellett felkészülni, és azokból vizsgát tenni (pl. takarékosság, életmentés, tűzrakás, főzés, tájékozódás, térképismeret. tábori munkák, úszás stb.). Az akkori római katolikus iskola adott otthont a csapatnak. Az őrs összejövetelét hetente, a raj és a csapat havonta tartotta. A gyűléseken a 10 cserkésztörvény valamelyikének a magyarázata kötelező volt, és készültünk a különpróbákra is.
Szabadidőben az otthonban nagy pingpong-versenyeket tartottunk, mindenki szenvedélyesen űzte ezt a sportot. A cserkészekből nevelődött a későbbi NB Ill-as asztalitenisz-csapat, az STC. A téli foglalkozások közé tartozott a regölés, a népdalok, népitáncok tanulása, a népi hagyományok ápolása. Jeleneteket tanultunk és adtunk elő a zárda nagytermében, és az ott befolyt csekély bevétel képezte az alapját minden cserkész nagy álmának, a nyári nagytábornak. Kirándulásokon készültünk a tábori életre, gyakoroltuk a sátorverést, főzést. Kedvenc kirándulóhelyeink: a máriagyűdi barlang, a Rigó-völgy, a Szársomlyó, a Mattyi-tó. Különösen két nagytábor emlékezetes. Az egyiket Püspökpusztán, a Mohács-sziget keleti oldalán tartottuk. Kerékpárral mentünk, úgy vittünk minden tábori felszerelést. Az étkezést a kifogott halakkal tettük változatosabbá. Az utolsó szervezett nagy tábor Kölesden volt, ahol a táborhelyet a község elöljárósága érkezésünkre rendbehozatta.
A II. világháború alatt már „katonásabbak” az összejövetelek, tanulunk rangjelzéseket, fegyvernemeket stb. A felszabadulás után újjáéled a cserkészmozgalom is, a próbáknak egyre inkább politikai tartalmuk is van. Az 1940-es évek végén Mindszenty máriagyűdi látogatásakor a cserkészek biztosították az elsősegélynyújtást.
A siklósi cserkészcsapat 1949 végén szűnt meg.
Én örülök annak, hogy most már lehet beszélni ezekről a dolgokról, nem kell titkolni, hogy cserkész voltam, hogy nem származhat baj abból – nem úgy, mint az 50-es években – , hogy valaki egy más mozgalomnak volt a tagja.
Szabó László