Megjelent: 1988. augusztus
Siklós és Ormánság (1903—1904)
Siklósi Újság (1903-1905)
I.
Városunk havilapjában beszámoltam eddig a Siklós és Vidéke, valamint a Siklósi Hírlap és utóda: a Közvélemény c. hetilapokról. Siklós sajtójának történetét folytatva, most ismét két lapról kívánok szólni.
1903-ra anyagi okok miatt megszünt Pakuszy Gyula siklósi ügyvéd által szerkesztett Közvélemény c. hetilap. A Rédei Károly vezette Siklós és Vidéke c. lap nem sokáig uralta egyedül a helyzetet.
1903. július 4-én Siklós utcáin új hetllap jelent meg Siklós és Ormánság címmel (I. évfolyam, 1. szám). A felelős szerkesztője Lukácsy Imre Baranya-Viszló-i ev. ref. lelkész (Diósviszló), akihez a lap szellemi részét illető küldemények intézendők. Főmunkatársa dr. Vargha Gyula siklósi ügyvéd. A szombatonként megjelenő újság kiadóhivatala, a siklósi .,Minerva” Könyvnyomda. A hetilap rövid fennálIása alatt többször változtatta felelős szerkesztójét és főmunkatársát.
1904. január 2-án (II. évf., 1. számától) egyedül dr. Vargha Gyula irányítja a lapot. 1904. július 17-tól Klein Ferenc, ugyanezen év november 13-tól már Haraszthy Lajos Siklóson született író és költő – aki 1982-ben kapott emléktáblát Siklóson – a felelős szerkesztő.
Klein Ferenc idejében a lap vasárnaponként jelent meg. A hetilap elsó számában az Előfizetési fölhívás cím alatt a felelős szerkesztő a lap elnevezéséről szól. „Mi Ormánság alatt a Dráva alsó folyása mellékén lakó magyar népet értjük, e vidéknek pedig Siklós a központja. E városnak és vidékének érdekei tehát közösek. Egy orgánum szolgálhatja mindkettőt. Ezt a kozos és kölcsönos szolgálatot tekinti lapunk a maga föladatának.”
A felhívás már jelzi, hogy a lap Siklós és környékének is hangot ad, helyet biztosít. Ezt a későbbiek során becsületesen meg is teszi. A vidék életével kapcsolatos számtalan cikk, hír a bizonyíték erre. A Siklós és Ormánság szerkesztősége bátran vallja és célkitűzésének tekinti a következőket: „Új erőket és tényezőket akarunk a régiek mellé munkába állítani, új eszméket és gondolatokat óhajtunk célul tűzni az eddigiek mellé, mert a kor halad fölöttünk, s ha mi a szellem áramlatába nem igyekszünk: visszamaradunk. Városunk, vidékünk intelligenciája aránylag van akkora, ha nagyobb nem,
mint bármely más városé vagy vidéké, csak az a bajunk, hogy erőink egymástól el vannak különítve, s nincs közös versenyterünk. ahol összetalálkozván, eszméinket kicserélhetnénk s szellemi erőnknek tudatára juthatnánk.”
A felelős szerkesztő hitvallása, a szerkesztóség célkitűzése napjainkra is vonatkozhat. Az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülése a lakosság bizalmának megszerzéséról, a társadalom támogatásáról szól a tervek megvalósítása érdekében, új eszmékről és gondolatokról, a szavak helyett a tettekrôl, a közérzet javításáról beszél.
Nagyszerůen togalmazza meg a lap a Vidéki sajtó hivatása cím alatt a tennivalókat: ,.Egészséges közszellemet teremteni. a közügyek iránti érdeklődést az erre alkalmas egyénekben felkelteni, a közügyek terén a haladást előmozditani, a viszonyok felől a közönségnek hú és a magán célzatossagtól mentes képet nyújtani, ez képezheti a vidéki sajtónak nemes kötelességét és egyedüli hivatását.”
Mindezek 1903-ban jelentek meg!
Ismét csak az MSZMP KB július 13-14-i ülésére hivatkozom, amikor a lakosság széles körű tájékoztatásáról, összefogásáról, a hozzáértő irányításról, több szakemberről, egyéni és családi felelősségvállalásról, a gyors és pontos tájékoztatásról beszélnek a vitában felszólalók.
A Siklós és Ormánság felelős szerkesztóje befejezó gondolatát érdemes még megszívlelni, amikor a vidéki sajtó hivatásáról ír:
,.Csakis e hivatásnak szolgálata ad a lapnak szilárd alapot, csakis e hivatás szolgálata ad neki létjogot, csakis ezzel fog a közügyek iránt fogékony közönséget teremteni.”
Kukkantsunk be ezek után a megjelent évfolyamok egyes számaiba! A hetilap szerkezeti felépítése lényegében nem tér el elődjeitől.
Jelentós helyet kap a Különfélék rovat, mely tulajdonképpen a híreket tartalmazza. Az egyházi és iskolai ügyek címszó alatt olvashatjuk, hogy: 1903. június 21-én 93 éves korában meghalt XIII. Leó pápa akinek ravatala körül 250 millió lélek térdel és imádkozik.
Közli az újság, hogy befejezodött a pápaválasztás. A conclave Sartó József velencei pátriárkát választotta pápává, aki X. Pius néven fog uralkodni.
Hírt kapunk az iskolai szünetekről, beíratásról, és az új tanév beosztásáról. Áttérnek a közoktatási miniszter rendelete alapján a korábbi három időszakos beosztásról a két féléves tanévre.
A polgári iskola államosítását kéri a községi képviselőtestület, mivel annak fenntartása gondot okoz anyagilag. Az államosítást indokolja még az is, hogy adminisztrációs ügyekben több esztendő óta „beteges tünetek” tapasztalhatók. Az újság javasolja, hogy polgári iskola helyett gitnnázium legyen Siklóson. Ezzel kapcsolatosan cikksorozatot indít: Polgári iskola-e vagy gymnázium? címmel.
Több hírt olvashatunk Harkányról. A fürdővendégek száma július harmadik hetében elérte az 1000-et. A látogatottság nemcsak kielégítő, de nagyon jónak is mondható. Az Anna-bálról így tudósít a lap: „Híven a hagyományokhoz, az idén is számosan sereglettek Anna napján Harkányba, hogy az ott tartani szokott nyári mulatságról kedves emlékeket vigyenek magukkal. A négyest kb. 40 pár táncolta. A talpalávalót Rácz Barnabás zenekara húzta.”
A Közgazdaság c. rovatban tiltakoznak az olasz borok behozatala ellen, amikor a hazai termelők sem tudják eladni boraikat. A „Magyarorszagi és Borkereskedők Országos Szövetsége tiltakozik az olasz borok behozatala ellen, mely jelentős vámkedvezményt kapva. igen olcsón kerülhet a piacokra.” A tiltakozás országos méretü volt.
Az ormánsági háziiparról a lap két számában is olvashatunk. „Az ormánsági szőttes megérdemelné a nagyobb körben való ismertetést és terjesztést. Az itt készült szőttesek igen csinosak, ízlésesek, s mindenekfölött tartósak. mert valamennyi a szövőszékről vagy amint mondják, a „szüőfáról” kerül le, s a legfinomabb kenderből készül.
Ennek a népnek, kiváltképp asszonyainak nagy kincset képvisel a kézi ügyesség. A szövés hozzátartozik a háztartás teendőihez. Egész télen csattog a „szüőfa” minden háznál, s egy leány sem mehet addig férjhez. míg szőni nem tanul. Ruházatát férjének, magának, gyermekeinek nagy részben az asszony állítja elő. Az ormánsági szőtteseknek ma még nincs piaca, de változni fog a helyzet, mivel a kereskedelmi miniszter tanulmányozni kívánja az ormánsági szövő háziipart.”
Gyűd főutcájának járdaépítésére a siklósi főszolgabíró versenytárgyalást hirdetett meg. Az építési előirányzat 2798 korona 92 fillér. A munkálatokat legkésőbb 1903. október 12-én kell megkezdeni, és az év november végén teljesen készen kell átadni.
Magyarmecske község gyógyszertárt kapott, Wotroba József okl. gyógyszerész, eszéki lakos nyitotta meg.
1903. szeptember 26-i számban olvashatjuk, hogy megkezdődött a drávaszabolcs-miholáczi híd megépítésének előmunkálatai. A hid megépítésének szorgalmazója Baross Gábor volt, a lánglelkű miniszter. A híd megépítésének fontossága stratégiai, közgazdasági és kulturális szempontból jelentős. amelynek feladata a hanyatlásnak indult ipar és kereskedelem fellendítése Magyarország és Szlavónia között.
Talán még egy hit a siklósi telefontól. A siklósi telefon 1903. augusztus hó folyamán megkezdi működését, éspedig Péccsel szemben, mint helyközi telefon. Pécs és Siklós egymással ingyen használhatja. Az évi előfizetési díj 240 korona, ami a pécsi 120 koronával szemben túl magas. Eddig 8 előfizetője van Siklóson a telefonnak.
Perics Péter
(Folytatása kovetkezik.)