Megjelent: 1988. december
A máriagyűdi templom
Siklós városához tartozó Gyűd 1977. április 1-ig önálló település volt. Azóta Siklóssal már-már összeépülve, a város egyik kerülete.
A korábbi Máriagyűd nevezetessége a volt Ferences-rendi templom. A hagyomány szerint a kegyhellyé vált első fatemplomot II. Géza király idejében, 1148-ban építették a Bencések. Ebben a templomban állott az a fából faragott Szűz Mária-szobor, mely évente a zarándokok ezreit vonzotta ebbe a kis baranyai községbe. A török uralom idején az eredeti faszobor elveszett. Az oltáron ma is látható kegyszobor a XVIII. századból való.
A kéttornyú templom mai formája több részletben történő építés után a XVIII. század végén alakult ki. A Ferencrendiek feljegyzése szerint a törökök a templomot imahellyé alakították át. Később a görög-keleti szerbek, majd azt követően a reformátusok kapták meg. 1689-ben a Ferenc-rendiek vették birtokukba. Ez idő tájban épült meg a kolostor is, amely jelenleg az öregek otthona. A szerzetesrendek feloszlatása után a Pécsi Püspökség plébániatemploma lett. Ma is igen látogatott kegyhely.
A templom déli falán napóra látható.
Zs. L.