Megjelent: 1989. január
A nagy háború folytatódik. Az egész világ ennek a jegyében él, tevékenykedik, dolgozik.
1915. február 13-án Háború és iskola címmel dr. Kovács Károly leírja. hogy válságos helyzetbe jutott az iskolai tanítás. Az iskolák nagy részét a katonaság elfoglalta, a tanítóság bevonult, sok helyen redukálva tanítanak, nagyon sok helyen pedig egyszerűen szünetel a tanítás, az iskolákat bezárták. Több helyen nyugdijas tanítókat, tanítóképzőbe járó tanítójelöltekel kértek fel a tanításra.
A háborús időkben sem feledkeznek meg az ünneplésről. A király Ferenc József 85 éves. Születésnapját ünnepi külsővel, zászlók lengetésével, harangok zúgása közepette ünnepelte Siklós közönsége, írja a lap 1915. augusztus 18·i száma. Közli gr. Tisza István miniszterelnök beszédét is.
A háború és a béke, béke és a háború valamint a megélhetési viszonyok körül forog minden Siklóson is ezekben az években. Évforduló címmel dr. Junger Mózesné a következő vezércikket írta: „A régi jó békés Időkben is várakozóan, kiváncsían tekintettünk a rejtélyesen közeledő új esztendő felé, mindenkinek volt kívánsága, reménye, melynek megvalósítását az új esztendő eljövetelétől várta. Ma mindannyian egy kérdéssel tekintünk a jövő elé, vajon megenyhül-e a gyűlölet, szűnnek-e a harcok, megszületik-e a dicsőséges béke? Európa minden lakója kívánja a békét, győző és legyőzött mind erről ábrándozik.
Hírt ad az újság arról, hogy a siklósi nőegyletek gyűjtést szerveznek, téli holmikat készítenek az isonzói harctér legmagasabb pontján, a 2245 m magas hegy tetején harcoló magyar bakák részére, akik hóban, fagyban küzdenek a legnehezebb harctéren. A Központi Szálloda nagytermében a háborúban megvakult katonák javára hangversenyt tartanak.
Ismeretes, hogy Olaszország hátat fordított a hármasszövetségnek, és 1915. május 23-án az olasz kormány hadat üzent a Monarchiának. Az olaszok elleni solferinói és custozzai csata hatására a szerző igen alapos cikket, szinte tanulmányt ír a Siklósban A mi olasz hadjáratunk címmel. Ebben az olaszok elleni eddigi háborúinkat írja le Nagy Lajos királyunk nápolyi hadjáratátől (1348-1351.) kezdve az 1859-es solferinói csatáig.
A hadszíntéri jelentések állandó rovatban közlik a hadihelyzetet az orosz, olasz és a délkeleti hadszíntérről, valamint a főhadiszállásról. A jelentéseket gyakran térképpel is kiegészítik. Egyre nő a sebesültek száma is. 1916 januárjában Sellyén hadikórház nyílt a Draskovich Iván kastélyában Sellye és vidéke hadisebesültjei részére – írja a lap. A kórházat a környék lakosságának áldozatvállalása és az Országos Vöröskereszt Egyesület tartja fenn.
Megjelenik az Újságban a hír: 1916. január 10-én életbe lép a kenyér- és lisztjegy. A napi fejadag búza-, rozs- vagy arpalisztből 240 gramm. Igénybe veszik hadicélra a gépjárműveket, gumiabroncsokat, villamos gépeket, egyéb villamos készülékeket.
Több gazdaság és bérlő munkás nélkül – írja a lap. Kevés a munkáskéz a hadbavonulás miatt. A Benyovszky-uradalmakban az orosz hadifoglyok ugyan elvégezték a munkákat, de Szekeres-puszta, Almás-puszta, Herceg-puszta megművelésre vár. A spekulánsokról írja, hogy mások véres verejtékéből gazdagodtak meg, milliókat vágtak zsebre, és kirabolták az egész országot, lövészárokban szenvedők bőrére üzérkednek. Vezércikkben marasztalja el a lap az árdrágítókat. Sőt, az egyik szatócs Milcsinszki Rezső ellen – akinek üzelmeit nem lehet már tovább bírni – hosszú cikkben lépnek fel. 1916 szeptemberében megjelent új kormányrendelet minden szerdai és pénteki napot hústalan napnak jelöl meg, a hétfőit pedig zsírtalannak a vendéglőkben és más élelmezőhelyeken. A vétők két hónapig terjedő elzárással és 600 koronáig terjedő pénzbüntetéssel sújthatók. A háború elmélyülését jelzi, hogy besorozzák katonának a 18 éveseket, sőt a 49-50 éves korúakat is. A lap felsorolja a sorozások helyét, idejét, a tudnivalókat.
E sorok írója először találkozik a lap cenzúrázásával. A Siklós egyre több számában üresen maradnak sorok. negyed és fél oldalak Az 1916. március 4-i szám első oldalának fele üresen maradt. valószínű, a vezércikket törölhette a cenzúra.
A lap 1916. április 15-i számában hirt ad Eötvös Károly haláláról. A vezércikkíró többek között így méltatja életét, munkásságát: az esze, a fizikuma, a lelke, egyéniségének külső megnyilvánulása és belső sugárzása, tehát mindene magyar volt… Elment ő is. A régi nagy időknek ez a nagy magyar férfia, a széppróza mestere.
Olvashatjuk, hogy a Földbirtok reformja szóba került az országgyűlés mindkét házában. A Tisza-kormány rendkívül nagy fontosságot tulajdonit ennek a kérdésnek. A miniszterelnök főrendházi beszédében megállapította, hogy a birtokpolitikai viszonyok Magyarországon távolról sem kifogástalanok. A belterjes gazdálkodás érdekében, hangsúlyozva kiemelte a kisbirtokos osztály jelentőségét, szerepét a magyar mezőgazdaságban, amelyet gerincének, az igaz nemzeti erő fenntartójának tart. Kárpáti napok néven országos mozgalom indult meg a háborúban lerombolt kárpáti falvak javára. A lap egy igen megindító cikkben hívja fel az olvasók figyelmét erre. Rendszeresen közli azoknak a községeknek megmozdulásait, műsoros rendezvényeit, az összegyűjtött összeget, akik tettek ezért.
A lap több számában olvashatunk egy igen érdekes és tanulságos cikksorozatot. lskolaügyről van szó. Siklóson ebben az időben a leányok részére egyetlen polgári iskola működött, az is magánkézen volt. Az iskola tulajdonosa és fenntartója Gusztávné Parcsetich Aranka volt. A harc ezen iskola léte körül forgott. A siklósi katolikus hölgyek közreműködésével, a Szent Ferenc-rendi zárda főnökével az élen, egy katolikus polgári leányiskola létesítése volt a cél. Ezzel kapcsolatosan Gusztáv Ágost siklósi lakos a lap 1916. Július 8-i számában írt egy cikket Katholikus leányiskola címmel. Ebben megszólaltja Gusztáv Ágostnét, a magán leánypolgári iskola igazgatónőjét, aki elmondotta, hogy az általa 11 év óta fenntartott iskola igen komoly anyagi gondokkal küzd. Az iskola léte, a tanerők fizetése veszélybe került. Igaz, 1914-ben az iskola fenntartására létrehozták a Siklósi Polgári Leányiskolai Társulatot. A háború miatt – mivel mindenféle új társulat működését betiltották – a királyi kormány nem engedte meg további működését.
A rendfőnök a katolikus leányiskola fenntartásához szükséges anyagiakat a kat. hitközség adózásából, valamint államsegélyből szeretné biztosítani. A Siklós felelős szerkesztője vezércikkel kapcsolódott be az eseményekbe. Leírta, hogy Siklós társadalmában, éppen a nehéz gazdasági helyzet miatt, nem váltott ki lelkesedést egy új felekezeti iskola létesítése. Az új iskola létrejötte megbontaná az itteni vallásfelekezetek egymás melletti békés nyugalmát. Nyílt levéllel Kérelem a közönséghez címmel fordult a lap augusztus 19-i számában a siklósiakhoz Gusztáv Ágostné. Kéri, hogy támogassák iskoláját. Gusztávné magániskolája 1916-ban megszűnt. 1916. október 2-án ünnepélyesen megnyitották a Siklósi Ref. Polgári Leányiskolát, valamivel később a katolikus polgári leányiskolát is. A magániskola tanárait az új iskolák átvették.
Perics Péter