Siklós sajtójának története – 7

Megjelent: 1988. december

A lap mindén száma Siklóson, a Siklós-Drávavölgyi Könyvnyomdában ké­szült, a Hosszú utca 19-ben (a mai Dózsa György utcában a Jelenlegi Földhivatal helyén), itt volt a kiadóhivatal is. A szerkesztőség a Pécsi utca 80. szám alatt volt (a mai Felszabadulás utca).

A lapnak öt évfolyama jelent meg, az első és ötödik év csonka év volt. Ezekben az években 26-26, míg a többiben 52-53 alkalommal jelent meg. A lapot 1917. június 30-án adták ki utoljára.

Az első évfolyam első számában a felelős szerkesztő szólt a Tisztelt Olvasókhoz. Többek között a következőkben.
„Társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi heti újságunkat útnak indítván egy-két szóval jelezzük céljainkat. Igaz, hűséges és becsületes munkása akarunk lenni vármegyénk, járásunk és városunk közéletének. Közérdekben meg fogjuk írni önzetlenül, mindig a meggyőződé­sünk szerint igazat. Önállóságunkat minden irányban fenntartjuk. Sem a hatalom, sem a népszerűség árja nem sodorhat el bennünket a komoly megfontolás után helyesnek fölismert álláspontunk mellől. A mindenkor irányadó szempontunk pedig az, hogy a fejlődés irányában dolgozzunk szűntelen es pedig: a helyi erőket összegyűjtve kezet a kézbe téve és egymást megbecsülve”

A lap beköszöntőjében írtakhoz a szerkesztőség végig hű maradt. Valóban önzetlenül, mindig a meggyőződésük szerint, befolyásoktól mentesen végezték munkájukat. A havilap nem különbözött felépítés szempontjából elődeitől. A már jóI ismert rovatokon kívül e lap, mintha nagyobb hangsúlyt fordított volna a Tárca és a Közgazdaság rovatokra. Jellemző még a lapra, hogy az első világháborús években működik. Létezésének utolsó éveiben csökken a terjedelme is (csak 4 oldalon jelenik meg).

Tallózzunk Siklós megjelent számai­ban. Egy-egy érdekes, lényeges eseményt
nézzünk meg, olvassunk el.

A siklósi ipartestület 100 évvel ezelőtt alakult, 1888-ban. Hogyan emlékeztek meg e jeles eseményről a 25. éves évfordulón, 1913-ban. Jubileum címmel dr. Fejes János írt vezércikket. Ebben köszöntötte a siklósi ipartestületet fennállásának negyedszázados évfordulóján. Az ipartestület zászlóavató ünnepélye 1913 augusztus 13-án volt. Előtte este fáklyásmenettel vonultak végig az utcá­kon az iparosok, a zászlóanya lakása elé mentek. Másnap az ipartestület hivatalos helyiségében volt az ünnepély. A környékbeli ipartestületek képviselői is eljöttek, némelyek a testület zászlójával. 40 fehér ruhás siklósi lány között hozták be az avatandó zászlót. A díszközgyűlést a városháza. nagytermében tartották, ahol dr. Fejes János ismertette az ipartestület negyedszázados történetét, Rossz idő miatt a zászlószentelés a templomban volt. Kuzmics József doljni-miholjáci plébános, tb. kanonok szentelte be a zászlót. Beszédében visszatekintett a mindenkori hazafias magyar iparosok múltjára. Az 1848-as nagy idők iparosait állította mintául a jelen, a jövő iparosai elé, akik szorgalmas és tisztességes munkások voltak a béke idején, de bátor hazafiak is, ha vérrel kellett védeni a hazát.

A délutánt bankett vezette be az Iparos Olvasókörben. Itt dr. Mikes Alfréd ügyvéd és gróf Benyovszky Móricz országgyűlési képviselő mondottak pohárkö­szöntőt. Emelve poharukat a siklósi iparosok jövőjére. Nagy közönség hallgatta végig a városháza előtti térzenét, amelyet a 69. gyalogezred zenekara adott. Délutan 4 órakor megkezdődött a Pelikán kerthelyiségeiben a tánc és népünnepély. Az évforduló tiszteletére az iparosok legszebb termékeiből kiállítást is rendeztek. Siklós iparossága a 25. évfordulóhoz ha­sonlóan emlékezett meg az 50. és 75. évfordulóról is 1938-ban, illetve 1963-ban.

ismeretes, hogy Siklóson igen sok egyesület, párt működött. A legaktívabb közülük az uralkodó párt, a Nemzeti Munkapárt volt. Rendszeresen üléseztek, pártéletet éltek. A párt országos elnöke gróf Tisza István miniszterelnök. Arad városában fényes győzelmet aratott, amikor pártja nevében beszélt. Siklós Nemzeti Munkapárt vezetői ezen alkalmakból táviratban fejezték ki tiszteletüket, hűsé­güket és tántoríthatatlan ragaszkodásukat gr. Tisza Istvánnak.

Téglás Ödön bátor vállalkozását csak dicsérni lehet, mivel a Tárca c. rovatban megírta az Újságírás történetét. A lap 1913. november 30-i számában erről így olvashatunk: „Az újságírás története viszszanyúlik a római időkbe, amikor a ró­maiak a tények száraz felsorolásával pó­tolták a mai hivatalos lapot. Az első nyomtatott újság 1612-bcn Jelent meg Németországban, majd 1615-ben jelenik meg a Frankfurter Zeitung Az első hazai rendes hírlap három helyen jelenik meg (Kassán, Lőcsén és Bártfán) Mercurius Veridicus ex Hungaria néven, amelyet 1705-1710-ig Eszterházy Antal kuruc tábornagy szerkesztett.
A magyar hírlapírás történetének új lökést adott Kossuth Lajos merész és híres radikális lapja, a Pesti Hírlap. Vidé­ken is egymásután jelennek meg a lapok. Az Aföldi Hírlap (Debrecenben), Ellenőr (Kolozsváron), a Szegedi Hírlap stb”

Hírt adott az újság arról is, hogy 1913. július 17-én volt a pécs-doljni-miholjác, vasútvonal megnyitása A lap bő terjedelemben számolt be az ünnepélyről, az első szerelvény elindításáról. Olvashatjuk, hogy 10 éves huzavona, bíró­sági perek után végre elkészült a Lanka­-csatorna.

1914. július 4-én (II. évf. 27. szám) a lap első oldala gyászkerettel Jelenik meg a Trónörökös címmel. A vezércikkből a szarajevói merényletet olvashatjuk, mely Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége Hohenberg Zsófia hercegnő életét kioltotta. „Ausztria-Magyarország végzetes időket él át” – fejezi be írását a cikkíró.
A Tárca c. rovatban Ferenc Ferdinánd életét, pályafutását mutatják be. A lap ettől kezdve a háborúra való készülő­dés, a háború nyomait tükrözi.

Hírt kapunk a honvédelmi miniszter táviratáról, amelyben elrendeli a mozgósítást. A hajnali 3 órakor mégkapott távirat kézhezvétele után, reggel 8 órakor már az utcákon voltuk a nagy zöld és piros színű hírdetmények. Siklós lakossága a vasárnap reggeli órákban lázban égett. Hétfőn és kedden a vasútállomáson búcsúztatták a bevonuló katonákat és népfelkelőket. A járás összes községeiből a hadi szolgálatra alkalmas lovakat Pécsre állították elő. Megszervezték a vasútvonalak őrzését, a hivatalokban az inspekciós szolgálatot. Siklóson a szerb iparosok ellen felvonultak, tüntettek. Rendkívüli törvényeket léptettek életbe (útlevéltilalom, postal küldemények cenzúrázása, új politikai egyesületek alakítá­sának és a gyűlések tartásának tilalma stb.). A bevonultak családtagjainak tá­mogatására segélyezési akciókat szervezett Siklós 3 nőegylete. Valamennyi községben megerősítették a közbiztonságot.

A lap Tárca rovata A háború és a közgazdaság címmel arról ír, hogy közgazdaságunk szilárd bázisokon nyugszik, és a közönség bizalma legnagyobb garanciája annak, hogy a háború nem fog gazdasági krízist előidézni. De foglalkozik a rovat a német-francia háborúval, a félelmetes Németországgal, az orosz hadvezetés hibáival, stb. írásokkal. A vezércikkek is kizárólag a háborúval kapcsolatosak.

Az első hősi halottak névsorát, valamint a sebesültekét az 1914. október 31-i számban olvashatjuk. A 10 hősi halott között vannak siklósiak is. Kovács Ferenc őrvezető, aki 1890-ben született és Farkas Ferenc tizedes gyűdi, aki 1888-ban született.

Felhívás történik a gyűjtésre: „A téli háború borzalmai ellen katonáinknak prémre van szükségük. Akinek van, küldje e címre: Hadiségélyző Hivatal, Budapest, Váczi út 38 A posta ingyen szállítja!” Kibocsátják az elsó hadikölcsönt: „Minden magyar polgárnak hazafias kö­telessége, hogy részt vegyen a hadi kölcsön jegyzésben! 6%-os kamatot kap!” A második hadikölcsönt 1915 májusá­ban adják ki: .,A hazaszeretet igazi helye most nemcsak a szó és az ajak, hanem a zseb is. Becsületes magyar ember minden nélkülözhető garasát a haza oltárára teszi. Jegyezzünk hadikölcsönt!” A harmadikra a felhívást 1915 októberében
adják ki.

Rendszeresen közli a lap az élelmiszerárakat, de jelentést ad a piaci helyzetről is. Az árak igen gyorsan emelkednek. A kenyér kilója 1914-ben 32 fillérről 48-ra, 1915 februárjában már 50 fillérre emelkedik. A tej 16 fillérről 28-ra, majd 32 fillérre, a sertéshús 1,44 koroná­ról 1,52, majd 2,40 koronára. Rendeletet adnak ki az ún. kevert liszt árusítására Az egyre nehezebb közélelmezés enyhítésére különböző háborús rendszabályokat hoznak, különösen a gabona, a liszt, a cukor és a zsír tekintetében.

A lap decemberi száma közli a miniszterelnök fölhívását, amely a drágasággal kapcsolatos. Az 1914. december 25-i lap karácsonyi vezércikkéből, mely Karácsony címmel jelent meg, erőteljesen kicsendül a béke iránti vágyakozás. Hol van már az a lelkesedés – amely egyébként a siklósiakat nem jellemezte -, amit a háború kitörésekor tapasztalhattunk?!

Siklós és környékének népe az 1915-ös év elé félelemmel teli várakozással tekint. A háborúból már elege van mindenkinek! De hol van még a háború vége?!

(Folytatás a következő számban)

Perics Péter