Az MDF Siklóson

megjelent: 1989. Január

1988. december 16-án hivatalosan is megalakult az MDF siklósi szervezete. 100 ember: tag, jelölt, érdeklődő a művelődési központ nagytermében. (Üzleti vállalkozásnak sem lett volna utolsó. Pécsett szedtek belépőt: 50,­- Ft-ost.). A bejáratnál lelkes aktivisták (?) ruhára tűzendő, névvel ellátott MDF-es kartonkákat osztogattak.

A teremben székek garmada, legelöl az elnökségi asztal. A színpadon összehú­zott függöny, s az MDF emblémája. Valami születik vagy valamit temetünk? Nem lehet pontosan leolvasni a helyet foglalók arckifejezéséből. De meditálásra nincs idő, felcsendül a Himnusz. Helyzethez, alkalomhoz mérten értelmezi érzelmeivel az ember ezt a művet. Lehet gyászos, reménytelenül lehangoló, könnyekig megható, egy jobb sorsban bízó s arra vágyó, és még sok egyéb érzelmet válthat ki. Nos, most olyan érzésem volt, mmtha a nemzeti sorstragédiába egy kis „rabok legyünk vagy szabadok”­-ot oltottak volna bele.

Elsőként Mayer Ferenc felolvasta azt a nyilatkozatot, mely közli, hogy a Lakiteleken történtekkel és elhangzottakkal egyetértésben, azt elfogadva, 1988. októ­ber 25-én tizenegy alapító polgár részvé­telével megalakult az MDF Siklósi Szervezete. (Taps.) Az alapító tagok névsora: Gátfalvy József, Hollósvőlgyi Béla, Igert Lajos, lgert Lajosné, Kovács Ignáczné, Krebsz János, Mayer Ferenc, Rudolf Miklós, Varga Zoltán, Viesner László, Viesner Lászlóné

Varga Zoltán röviden összefoglalta, hogy miért érezték fontosnak a szervezet megalakítását Ezek közül néhány: A romló életszínvonal, a munkanélküliség növekedése, az infláció, az értelmisé­giek felelőtlen háttérbe szorítása nagyfokú elégedetlenséget hozott létre a társadalomban. Az elégedetlenek rétegéből kinőtt egy tenni akaró csoport, mely felvállalja a harcot egy igazságosabb társadalom létrehozásáért. Itt a lehetőség, mert közben a hatalom is kénytelen volt elismerni a széles körű, mélyreható reformok szükségességét. Ez utóbbi ellenére sem könnyen hajózhatóak a nyilvánosság vizei (,.A politikai nyilvánosság szereplői manapság olyanok, mint a tájékozódási futók a ködben, de olyan különleges versenyen, ahol nem lehet pontosan tudni, hol vannak éppen most az ellenőrzési pontok; nem is beszélve a célról. Ami fának sejlik, arról kiderül, hogy versenybíró, időnként pedig előlép egy nagy medve, és lekever a futóknak egy pofont.” Széky.)

Ezek utan Mayer Ferenc felolvasta az MDF alapítólevelét. Ehhez Bíró Zoltán (MDF alapító tag, a Hitel című lap főszerkesztője) a következőket fűzte; mondandóját három alappont köré csoportosítva:

1 Többpártrendszer, párttá szerveződés. Nem nélkülözhető, megkerülhető kérdés, ha a társadalmi, politikai életet demokratizálni akarjuk. Elmúltak már a „boldog” brezsnyevi idők, nem pipázgathatunk nyugodtan kedvenc borunk mellett. Az MDF jelen körülmények között nem kíván párttá szerveződni. Erről a dologról szervezeten belül is heves viták folytak. A döntést egy kibővített ideiglenes elnökség hozta. Külső és belső okok egyaránt közrejátszanak abban, hogy a kérdést nyitva hagyva, de jelenleg nem szerveződnek párttá. Külső ok: Az alkotmányosság, törvényesség jegyében óhajtanak dolgozni; az alkotmány egyértelmúen nem tiltja pártok alakulását, de az egypárt-rendszert deklarálja, ezért nem érdemes most párttá szerveződni. Belső ok: Nyílt szellemi, politikai mozgalomként akarnak dolgozni, felkészülni a jö­vőre, melyben megerősödve, a kor diktálta követelményeknek megfelelve lehet majd működni.

2 MDF-jelöltállítás. Annak ellenére, hogy egypárt-rendszer van, szükségszerű, hogy autonóm erők is megjelenjenek a parlamentben. Feltéve, ha itt valóban egy demokratikus államot akarunk létrehozni (,,..milyen demokrácia az, amelyben nem egyenértékű dolgok közt kell választani, nem egy szép alma és egy szép körte között, hanem egy dinnye és egy szem szőlő között.”. Balla D. Károly. ). Jelenleg az MDF a legfontosabb feladatá­nak a választásokra való felkészülést tartja.

3 1956. ,,Nem az MDF feladata, hogy tisztázza 56 történelmi kérdéseit, de a mozgalmaknak kell megteremteni azt a politikai légkört, ahol igazságosan lehet ítélni!”. Az MDF-nek körülbelül tízezer tagja van, ez a szám fokozatosan nő (nem is beszélve a szimpattzánsokról). A szervezetet szellemi, politikai mozgalomként kívánják bejegyeztetni az egyesülési törvény elfogadása után. Márciusban tartják az első országos gyűlésüket (no kongresszus). Az MDF hivatása, hogy részt vegyen abban a mozgalomban, amely békességben, terror nélkül átmenti ezt az országot az egyetlen lehetséges jövö, a demokrácia birodalmába (no fehérterror, no vörösterror). (Taps.)

Bíró Zoltánt a Hitel című lap egyik szerkesztője váltotta föl a mikrofonnál. Tájékoztatta a publikumot a lap jellegé­ről, munkájáról, nehézségeiről.

A vendégek hozzászólása után Krebsz János ismertette a hallgatósággal az MDF Siklósi Szervezetének programtervezetét.
Ezután következett a fórum, ahol elhangzott néhány figyelmet érdemlő kérdés, például a következők:

• Miért lesz zártkörű az MDF országos gyűlése?

Nem lesz zártkörű, csak egy adminisztrációs hiba következtében került ilyen megfogalmazással a programtervezetbe. Nem a zártkörű, hanem a küldöttgyűlés kifejezés a helyes.

• Miért kell ajánló a szervezetbe való belépéshez?

Az ajánló egy kis szűrőcske kíván lenni, ami a szervezetet igyekszik megvé­deni az olyan elemektől, akik csak egyé­ni sérelmeik megtorlására szeretnék fölhasználni. Az ajánló bevezetése miatt nem kell a Demokrata Fórumot attól félteni, hogy netán bolsevik módszerekkel fog dolgozni!

• Terveznek-e saját heti- vagy napilap beindítását?

lgen, de nem elhatározás kérdése, sokkal inkább gazdasági problémák függvénye. Megerősödésünk után feltétlenül szeretnénk napilapot indítani.

• Milyen az MDF kapcsolata a FIDESZszel?

A FIDESZ lényegesen radikálisabb csoportosulás, ez egyenesen következik tagságuk életkorából Az MDF megítélé­se szerint jelenleg az egyetlen pótolhatatlan szervezet. Hasonló törekvésű dolgokban együttműködik a két csoport.

• Milyen az MDF viszonya az egyéb altematívokhoz?

Ellentmondásos, bizonytalan, várakozó állásponton vagyunk, hisz jelenleg minden változik, átalakulóban van. Az Új Márciusi Fronttal nem alakult ki kapcsolatunk, a jelek szerint nem is fog. Mi is csatlakoztunk az alternatívok tiltakozásához, melyet Grósz Károly BS-ben elhangzott beszéde váltott ki. Méltán nevezhető kétarcú beszédnek, mert az egyik oldalról erőfitogtatás volt, mely indokolatlanul nyugtalanná tette az ország népét (fehérterror stb.), másik oldalról viszont valóban egy hivatalos reformbeszédnek lehet tekinteni.

• Siklós milyen formában óhajt csatlakozni a kiskunhalasi felhíváshoz?

A városban utcát, teret szeretnénk elnevezni valamelyik halálra ítélt helységről, esetleg egy múzeum létrehozása is szóba jöhet.

A program zároakkordjaként a helyszínen be lehetett lépni az MDF Siklósi Szervezetébe, mely 24 főre bővült az új tagokkal Megválasztották az ideiglenes ügyintéző bizottságot, melynek tagjai: Krebsz János, Nagy Ferenc, Varga Zoltán, Viesner László Megbízott vezető: Krebsz János

B.G.