Megjelent: 1988 november
Baranyai Polgár (1911-1913)
II.
A Baranyai Polgár a III. évfolyam 4 számtól új munkatársat kapott Eifried Ágost polgári iskolai tanár személyében, aki főmunkatársként dolgozott a lapnál.
Jelentős rovata volt a lapnak az ún. Tárca. Ebben elsősorban irodalmi alkotásokat. novellákat, elbeszéléseket, olyan verseket közöltek, amelyek a lapban jelentek meg először, tehát eredetiek voltak. Az eredetiséget a lap szerkesztősége
állandóan hangsúlyozta.
Néhány cím a Tárcából: Dr. Tolnay Géza Kamélia c. elbeszélése; Mezey Sándor Énekek éneke c. verse: dr. Berki Gyula Újévi gondolatok; Enderszegi László keresk.-i isk. tanár Mi az élet? ; Tóth Kálmán: Az ismerkedési ebéd stb.. stb. A Tárca helyt adott a siklósi vagy Siklós környéki íróknak, versfaragóknak.
Egy másik rovata a lapnak a Tudomány és művészet. Különösen a téli hónapokban rendszeresen tájékoztatta az olvasót e rovat a siklósi színiéletről. Dicséri Halász Alfréd színigazgató társulatát, melynek minden tagja igyekszik tökéletesen betölteni feladatát. A társulat operett-premierre készül – kapjuk a hírt, melyet helybeliek írtak, komponáltak.
Tolnay Géza dr. kir. közjegyző írta a darabot Nász az Olympuson címmel, melyhez a zenét Szohner Sándor polg. isk. igazgató szerezte. Olvassuk később, hogy a premier óriási sikert aratott, a színészek és a társszerzők nem győzték fogadni a gratulációkat. A lap bemutatja a társulat tagjait. Véleményt mond: „mi. siklósiak meg vagyunk elégedve Halásszal. Nem tudołn, Ó milyen véleménnyel van rólunk Azt hisszük, hogy ő megvárja a
szezon végét, és akkor mond kritikát.” Közli a jövő heti műsort, íme:
Hétfő: Cárnő – színjáték
Kedd: Csókszanatórium – operett
Szerda: Primerose kisasszony – vígjáték
Csütörtök: Berkovics és tsa. – operett
Péntek: Rablólovag színjáték.
Szombat: Bőregér operett
Vasárnap: Leányvásár.
Ebben a rovatban ismertették Fejes dr. művét: Közigazgatás Szervezeti Reformkérdések címmel. Hírt adtak a Szabadtanítás rendezvényeiről. Hetenként tartottak akkor előadásokat, neves előadókkal.
Már említettem, hogy ezekben az években igen sok egyesület, egylet működôtt Siklóson. A különböző egyesületek rendezvényei, megmozdulásai is e rovatban kaptak helyet. Néhány példa:
A siklósi izr. nőegylet f. hó 13-án, kabaréval egybekötött teaestélyt rendezett. A jól sikerült műsor után vége-hossza nem volt a tapsnak. A kabaré után tánc volt.
Cigányvárosi dal- és olvasókör mulatságáról olvashatjuk, hogy 1913. január 26-án a Központi Szálloda tánctermében óriási közönség részvétele mellett tartották meg. Ezen még ifjú kör megmutatta, hogy a lekicsinyelt, a megvetett cigányvárosi nép fogékony a nemes és a szép iránt. s a kulturális célokért lelkesedni tud. A mi Janink c. vígjátékot mutatták be, melyet a „Kétpúpú teve című szálloda” bohózata követett. A szünetben AntaI Gyula gordonkajátéka nagyszerű élményt jelentett. Fellépett még az ifjú dalárda is. Rövid két év alatt bánłulatos eredményt értek el. Kóródi Nándor a megszokott művészettel adta elő a „Lavotta első szerelme” c. művet.
Rendszeres táiékoztatást kapunk a Siklósi Iparosok Olvasó Otthonában folyó életről, valamint a Siklósi Önkéntes Tűzoltó Egyesület rendezvényeiről.
Siklóson az 1912-13-as években gyakran rendeztek kiállításokat. Az egyikről így ír a Baranyai Polgár II. évf. 50. száma 1912. dec. 15-én:
Műtárlat Siklóson. December hó 17-én, kedden délután érdekes és nagyszabású esemény színhelye lesz községünk. Ekkor nyílik meg a Pelikán Szálló nagytermében az elismert nevű magyar festőművészek vándortárlata. 150 képet állítanak ki. Ott láthatjuk majd Kézdy Kovács László lágy, hangulatos képeit. Feszty Árpád Sirató asszonyát, Papp Emil gyönyörű alkotásait, Holló Alajos akvarelljeit, Németh Béla és Lajos zsánerképeit és még sereg művész képeit. A kiállítás naponta nyitva 9-12-ig és du. fél 3-tól 7 óráig.
Szenzációként hatott a hír 1913. ápr. 6-án, hogy Beremenden cseppkőbarlangot fedeztek fel egy sikeres robbantás alkalmával. 35 méter mély barlang közepén kis patakocska csörgedezik. A barlang falán pedig szebbnél szebb cseppkövek díszelegnek. A feltáráskor a barlang szájától 20 m mélységben 6 hoszszú és 1,5 m széles óriási cseppkövet taIáltak, mely egy külön nyílású barlangot takart el. A barlang fenekén kicsiny tó is található. A barlang felfedezése Makári István beremendi tanítónak köszönhető.
Anyakönyvi híreket is közöl a lap. 1912-ben Siklóson 120-an születtek, 57 házasságot kötöttek és 110 haláleset volt. 1911-hez viszonyítva jobb a helyzet. mert akkor 117 születés, 47 házasságkötés és 151 haláleset volt. A szaporodás Siklóson a legutóbbi népszámlálás óta jóformán semmi, sőt a halálesetek száma felülmúlja a születésekét. A lakosság száma mégis emelkedik a bevándorlás miatt.
Sokat foglalkozott a lap oktatásüggyel, iskolákkal, pedagógusokkal. 1912. január 14-i szám vezércikke: Horvát nyelv a siklósi polgári iskolában. Gond van a fiú polgári iskola jövőjével, mivel az állami segélyt nem kapja meg a kormánytól. Új iskolát kellene építeni, de erre a község nem képes, a berendezésről sem tud gondoskodni állami támogatás nélkül. Az iskolalátogatás során megállapítják. hogy az épület, a tantermek állapota és az, hogy nincs az iskolának szertára, tarthatatlan. .„Pedig nagyon kívánatos lenne, hogy ez az iskola. melynek ezen a vidéken ipari, kereskedelmi, gazdasági és nemzetiségi szempontból olyan fontos szerepe van, minél előbb feladatának teljes fokú kifejlesztésének képessé tétetnék.” kéri az iskolalátogató a község vezetőinek azonnali intézkedését. Egy másik cikkben arról ír, hogy megintettek egy baranyai iskolát, mivel azt az egyházközség teljesen elhanyagolta. és összedőléssel fenyeget. A turonyi ref. iskoláról van szó, melynek falai repedezettek. gerendázata rozoga, tetőzete beszakadás elött áll. A kultuszminiszter leirata szerint. amennyiben 2 év alatt nem hozzák rendbe, az iskolát bezárják.
Az 1913. febr. 2-i szám vezércikke a tanítók igen alacsony és szomorú fizetéséről szól. A tanítók munkája sem eddig, sem ezután nem lesz úgy honorálva, ahogy azt megérdemelnék, pedig Magyarországon elsőrangú fontossággal bír. Az új törvényjavaslatok fölemelik ugyan a tanítók fizetését, ez azonban csupán szimbólumnak tekinthető. Növeli a gondokat. hogy a tanítónők fizetése alacsonyabb a tanítókénál. Elismert dolog, hogy igen sok helyen a tanítónők munkája eredményesebb, mint a férfi tanítóké, kitartásuk és szorgalmuk nagyobb, dacára annak, hogy helyzetük sokkal nehezebb. Az új javaslat különbséget tesz azzal is. hogy a férfi tanitó 2 évig élvezi a kezdő fizetést. a tanítónő négyig! A másik nagy hibája a javaslatnak. hogy eltörli a korpótlékot, valamint a családi pótlékot nem terjeszti ki a községi és felekezeti tanítókra. Magyarország jövője a népoktatás fejlettségétől függ. Annál boldogabb egy ország, minél műveltebb. Az analfabéták sokasága nemcsak a tudatlanságnak. de a szegénységnek is kifejezője. Az új törvényjavaslat a megnyugtatás helyett újabb elégedetlenség forrása lesz, pedig ma, amikor úgyis társadalmi forradalom van hazánkban, kár a tűzre még olajat tenni.
1913 közepén járunk. A közeledő l. világháború szele megérintette Európát. A lap szinte minden számában hírt kapunk a Balkáni háborúról. Európa .,beteg embere” Törökország és a balkáni szövetségesek harcban állnak egymással. A háború kezdetéről a lap 1912. dec. 8-i számában vezércikk tudósit: Háború vagy béke címmel. Ugyancsak vezércikkben be a tudósító Békekötésről. a háború végéről a lap 1913. jún. 8-i számában. Leírja. hogy a balkáni szövetség meghatalmazottai június 1-jén. Londonban aláírták az előzetes békeszerződést.
Sokunkban felmerül a gondolat: hogyan tudta egy-két ember működtetni a lapot, anyagilag hogyan bírták? A titok az, hogy igen sok előfizetője volt helyben és vidéken egyaránt! A másik pedig, hogy a lap 4-6 oldala hirdetésekkel volt tele.
1913. június 22-én, a Ill. évf. 25-i számában bejelenti a lap megszűnését!
F. évi július hó 1-én megszűnik a Baranyai Polgár. A közönség olyan mérvű támogatásával találkozott ez a lap. hogy megszüntetése csak lapunk szerkesztőjének másirányú elfoglaltságával indokolható, Mert az, hogy Siklóson egy új lap is alakul, abszolute nem feszélyezné lapunkat. köszönjük a közönség megtisztelő támogatását.
A Baranyai Polgár Kiadóhivatala. Siklós-Drávavölgyi Könyvnyomda.”
A lap utolsó példánya 1913. június 27-én, a Ill. évfolyam 26-i számával jelent meg. E sorok írójának igencsak szívéhez nőtt a megszűnt hetilap. Sorait nagyszerűen tudta használni Siklós helytörténetének megismerésében.
Perics Péter