Megjelent: 1988. november
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG:
„olyan kereskedelmi társaság, amely előre meghatározott számú és névértékü részvényekből álló alaptőkével alakul meg, s amelynél a tagok (részvényesek) csak részvényeik erejéig felelősek. Az alapítók az általuk jegyzett részvények névértékének megfelelő összeget fizetik be, és részvényeik arányában rendelkeznek szavazati joggal a részvénytársasági közgyűlésen. A közgyűlés választja meg az Rt. vezető szerveit (az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot) és dönt a vállalatot érintő fő kérdésekben (termelés, fejlesztés, a nyereség felosztása, tartaléktőke-képzés, alaptőke-felemelés stb.). A részvénytársaságok főként az imperializmusban terjedtek el. Nagy előnyük, hogy igen nagy töke összpontosítására képesek, a kisebb megtakarított pénzjövedelmeket is tőkévé koncentrálhatják kis címletű részvények kibocsátása útján. A polgári ideológusok az Rt.-t a tőke demokratizálódása formájaként tüntetik fel. A valóságban a részvénytársaságok az ellenörző pakettek révén a legnagyobb tőkések kezében vannak.”
(Közgazdasági Kislexikon, Kossuth Kiadó, Budapest, 1968. 273. oldal.)
Változik a világ (körülöttünk) mondjuk. s a fenti szöveg kinyomtatasa után 20 évvel már olyan gazdasági forma kerül bevezetésre vidékünk legjelentősebb gyárában, melyre az 1968-as – kudarcra ítéltetett – gazdasági reform támogatói, ideológusai is gondolhattak.
„Felgyorsult a világgazdaság fejlődése, szükséges az ipar szerkezetének átalakítasa. elemi érdekünk a hatékony gazdálkodási formák megtalálása, támogatjuk az új tulajdonformák bevezetését. Mobilizálnunk kell a tökét” -hallhatjuk, olvashatjuk. A hétköznapok embere zavarban van, hiszen olyan fogalmakkal találkozik nap mint nap. melyek említése korábban már-már szentségtörésnek számított.
November 1-jétől a sokunk által csak BCM-nek hívott gyár neve mellé két betű kerül: Rt. Mit takar a változás? Mennyiben változik a gyáróriás élete, munkája? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ, amikor Oberritter Miklóst, a gyár igazgatóját kérdeztem a változásokról, az új formáról.
Milyen elözményei vannak az átalakulásnak?
A vállalat fejlesztési elképzelései között szerepelt egy többlépcsős szervezeti korszerűsítés, melynek első fokozata a trösztté alakulás, majd a részvénytársaságokká szerveződés lett volna. A változás gyorsításának lehetősége, az új társasági törvény megjelenése az előzetes elképzeléseket megváltoztatta.
A szeptember 6-i igazgatótanácsi ülésen már arról döntöttünk, hogy a két jól működő cementgyár: a hejőcsabał és a beremendi már az idén alakuljon át Rt.-vé- Az alapító és az alapszabály tervezetek egyeztetési munkálatai gyorsan haladtak, és előzetesen megbeszéltük a vagyonelosztást is. Az október 21-i IT-ülésen hosszú vita után teljes egészében tisztázódtak a kondíciók, a vitás kérdések és az alapító közgyűlés idejét november 1-én I0 órára tűztük ki Vácott.
Milyen formában fog működni az Rt.?
A részvénytársaság működése azt jelenti. hogy a részvényesek a pénzüket részvénytőke formájában a társaság rendelkezésére bocsátják. és ezért azt várják el, hogy az Rt. a leghatékonyabb módon, osztalék formájában hasznot termeljen, úgy hogy a részvényesek az operatív irányításba közvetlen módon nem szólnak bele. A főrészvényes a CEMŰ váltalat lesz, illetve a meglevő öt gyára. Ez azt jelenti. hogy ezek 60%-os részesedessel rendelkeznek majd, és a vállalati központ csak a tőkeműködtető szerepet fogja betölteni 30-35%-os részesedéssel. A fennmaradÓ 5-10% az idegen tőke lesz, melyet a Budapest Bank, az ÉPFU az Alkotó Ifjúság, a Ferunion Külkereskedelmi Vállalat, a TITÁN, a Hőtechnika Vállalat, a Betonipari Můvek stb. jegyez.
Gondunk. hogy nem jelent meg még az átalakulási törvény, ezért a tulajdonosfunkciók és az állam közötti kölcsönhatás még nem tisztázott.
A gyár az elmúlt években is eredményesen termelt, jól működött. Ez az új forma mennyivel előnyösebb a réginél?
Jelenłeg ez az a formaváltás, amelyben jogunk van az állóeszközöket (gépeket, berendezéseket, ingatlanokat) a tényleges piaci áron bevinni a gazdálkodó szervezetbe. Másrészt a felújítási költségek tekintetében hoz alapvető változásokat, mert a mostani rendszerben a nagyvállalati elvonásokat is beszámítva saját fejlesztésre csak 15-18 millió forint jutott, ezzel szemben az új formában a számításaink szerint az említett területre 120-160 millió Ft kerülhet, A mérleg szerinti nyereségünk ami elérte a 250-300 millió Ft-ot bekerült a nagyvállalati rendszerbe, s csak összvállalati eredmény után kaptunk vissza fejlesztési és érdekeltségi alapot.
Tehát egy elmosottabb gazdálkodás volt a nagyvállalaton belül, melyben nem lehetett követni a különboző gyárak tényleges teljesitményét. Az Rt. sokkal korrektebb és vállalkozóbb követelményeket támaszt a vezetői gárda és a dolgozók felé, és úgy tűnik, hogy ezzel a formával a megújulási lehetőségeink is kedvezőbbek lesznek. Mindig és mindenütt azt a vélemenyünket hangoztattuk, hogy ez a gyár nem kapja meg azt az elismerést anyagiakban sem, amit voltaképpen az eredményei alapján megerdemelne. Ha azt nézem, hogy a dolgozóink nem keresnek jobban. mint a környékbeli üzemek munkásai – holott ertékben jóval többet állitanak elő -, akkor érthető a követelésünk. Ezért az a célunk, hogy dolgozóink elismerését magasabb szintre emeljük a bérfejlesztés során.
Az önállóság feltehetően még erőteljesebbé teszi a gyár és a környező települések viszonyát, hiszen a gyár jelentős támogatója volt a közösségeknek.
A nagyobb fejlesztési források lehetőséget adnak arra is, hogy a szűkebb környezetünket is – elsősorban saját céllal és a dolgozókat érintően – magasabb színvonalúvá tegyük. Meggyőződésünk, hogy amit a dolgozó a kommunális-szociális ellátásban többletként kap, az megtérül a munkájában, mert ezáltal igényesebbé, kulturáltabbá válik.
Támogatnunk kell tágabb kornyezetünket is – bár ezt eddig is megtettük – és reméljük, a jövőben erre még több lehetőségünk lesz. A segítségadás. pl. a beremendi strand felújítása, a műholdas vételi lehetőségek megteremtéséhez pénz Siklósra vagy a beremendi lakótelepen a műholdas vétel kiépítése, a telefonhálózat fejlesztéséhez adott 4 millió vagy a siklósi kórház 300 ezer Ft-ja, mind azt bizonyítják, hogy részünkről megvan a készség az együttműködésre.
Milyen módon képzelhctö el a részvénytársaságon belül a szakszervezet és a párt működése?
Pillanatnyilag nem ismerünk erre vonatkozó országos irányelveket, de ebben a kérdésben mértékadó a társasági törvény. A szakszervezet bizonyára – némiképp átalakulva – a dolgozók érdekvédelmét kell, hogy ellássa, erre garancia lehet az, hogy a 200 főnél több dolgozót foglalkoztató Rt.-nél a felügyelő bizottság egyharmada dolgozókból kell, hogy álljon. Az új szakszervezeti törvény valószínűleg részletesen foglalkozik majd ezzel a kérdéssel is. A párt szerepét tekintve. meghatározó az, hogy az Rt.-t a közgyűlés és az igazgatóság irányítja.
A dolgozók az anyagi érdekeltségükön túl, milyen módon vehetnek részt az Rt. működésében?
Az Rt. vagyonjegyet képezhet a dolgozók részére, dolgozói részvényt bocsáthat ki ingyenesen vagy vásárlás céljaira. Ezzel a lehetőséggel élni szeretnénk mert a tőzsde funkcionálásakor elemi érdekünk az, hogy olyan eredményt hozzunk, ami növeli a részvényeink árfolyamát. Tervezzük a „több lábon állást” is ami azt jelenti, hogy nemcsak a hazai tőkebefektetés módjait vizsgáljuk, hanem figyelemmel kísérjük a külföldi lehetőségeket is. Szeretnénk a külföldi tőkét is bevonni, erre január 1-je után lehetóségünk lesz, mert a csomagolástechnika és annak minősége csak így javulhat.
Több területen működnek vgmk-k. Mi lesz a sorsuk?
A társasági törvénynek megfelelően át kell alakulniuk. Minden olyan társasággal fenn akarjuk tartani az együttműködést, akikkel reális gazdasági érdekek alapján kapcsolatunk van. Azon is gondolkodunk, hogy egy-egy tisztább profilú szervezetünket leválasztjuk a társasági törvény szerinti kft-re vagy más társaságra. Ilyen terveink vannak a szállítással kapcsolatban és a szolgáltatási területeken, az átalakulásukra vonatkozó terveket már elkészítettük.
November 1-jétől az Rt. szabályainak megfelelően nemcsak a vezetőknek, hanem a dolgozóknak is váltaniuk kell.
A bevezetésre kerülő forma fegyelmezettebb, vállalkozó szellemű gazdálkodást igényel, ahol minden pénzbefektetésünket meg kell gondolnunk. Az eredményesség eléréséhez szükséges a megfeleló partnerek megtalálása, meggyőzése. és a megfelelő anyagi érdekeltségük megteremtése.
Köszönöm a beszélgetést.
Beremendi Cement és Mészművek Részvénytársaság, BCM RT. Lassan megtanuljuk az új nevet, és remélem, gyorsan elsajátítjuk majd más területeken is a profi gondolkodást, a másfajta hozzáállást, a vállalkozói magatartást. a gyors döntéseket és azt szellemiséget, amit a gyár vezetői képviselnek. Navigare necesse est! (Hajózni kell!)
-Kajzer-