Siklós sajtójának történetéből – 5. rész

Megjelent: 1988. október

Baranyai Polgár
(1911 1913)

A Baranyai Polgár c. hetilap vasárnaponként jelent meg. Az alcíme: közgazdasági, társadalmi és politikai hetilap. A lap első száma Siklóson, 1911. december 17-én került az utcára. Felelős szerkesztője és laptulajdonosa Berki Gyula dr. siklósi ügyvéd. A szerkesztőség Siklóson a Hosszú utca 8. szám (a mai Dózsa György utca), a kiadóhivatal pedig a Siklós-Drávavölgyi Könyvnyomda, Hosszú utca 19. sz. (Blum-féle ház, mai Földhivatal) alatt volt található. A lap I. évfolyama 3 számmal (1911-ben), a II. évfolyam 52 (1912) és a III. évfolyam 26 (1913) számmal jelent meg. A lap szerkezeti felépítése nem különbözött korábban megjelent társainál. A felelős szerkesztó dr. Berki Gyula – aki később Siklós országgyűlési képviselője is lett – a lap programját a következőkben hirdette meg: A lap a polgári érdekeket kívánja szolgálni. A polgári közérdek alatt itt. a józan. demokratikus fejlődést és az igazi liberalizmust kívánjuk szolgálni. A lap címe magában foglalja annak karakterét is. „Abban a körben, amelyben a Baranyai Polgár mozog, javító, erősítő és teremtő munkát kíván kifejteni. A fejlődést, a haladást szolgálván, egy kicsinyke világító fáklyát kívánunk szűkebb hazánkban a kultúrának és a gazdasági életnek gyújtani. Tollal harcolunk – nem fizikális erővel. Tollunkat a közérdekű
ügyeknek tisztességes szolgálata irányítja minden időben.” Ennél szebb és nemesebb programot ma sem lehetne elképzelni a sajtó szánłára.

Politikáról ír a lap. Ezen a téren az igazi szabadelvűség és a köz javára irányít bennünket. Nem jelszavaknak, hanem a nemzet egyetemes érdekeinek hódolnak. Dicséretére váljék a lapnak és szerkesztőjének, hogy végig következetes maradt programjához,

A lap külsó munkatársai Siklós köztiszteletben álló vezetői voltak. Dr. Fejes Endre pl. Iparkiállítás Siklóson címmel
vezércikket írt, Gilicze Antal ref. lelkész. dr. Kregczy Ottó főorvos, Szederkényi Anikó és még sokan rendszeresen Írtak a lapban. De a község vezetői is tájékoztatták a lakosságot a település életéről. Vadnai Jenö járási főszolgabíró pl. A Siklós járás jövője címmel ismertette a vágyakat és törekvéseket, lehetőségeket. A lapnak volt miről írnia. Az 1912-es esztendő igen gazdag volt eseményekben.

Rengeteg egylet, egyesület, társulat volt ezekben az időkben Siklóson és környékén, Közölte a lap a Siklósi Keresztény Nőegylet (mely 1912 tavaszán alakult) alapszabálytervezetét, de ebben az évben jött létre június 23-án a Siklósi Sport Egylet. a Siklósi Szabadiskola, ahol igen színvonalas előadások, rendezvények voltak (a jelenlegi TIT elődje lehetett). Igen sokat foglalkozott a lap a Siklós-Harkány-Miholjác vasútvonal létesítésével és megnyitásával, előtte pedig a drávavölgyi vasút átadásával, amely 1912. november 5-én történt. A siklós-barcsi vasút igen nagy jelentőségű volt a térség életében, közlekedésében. A lap 1912. május 5-i számában jelenti be dr. Berzsenyi Jenő kir. járásbíró. hogy Siklóson a Sztanits- és Illés-féle telkeket alkalmasnak találták az új járásbírósági épület elhelyezésére. Két héttel később tartják a Siklósi Gyermekvédő Telepbizottság alakuló ülését. Ruffy Pál miniszteri tanácsos, országos gyermekvédelmi felügyelő beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar állam egyik fontos feladatának tekinti az elhagyott gyermekek védelmét.
A Baranyai Polgár adott elsőnek tudósítást arról, hogy Siklóson 1912. március 12-én. a Flórián téren Skállát József mozibódét állított fel. Az elsó film, amit vetítettek „Zigomár” amerikai detektívtörténet volt. A lap rendszeresen közölte a mozi műsorát.

Nagy teret szentelt a lap az 1912. évi választásoknak.

A 10. számban a vezércikk címe: Az általános, titkos választói jog felé volt. Nem a vezényszó, vagy a külső hadijelvény teszi boldoggá a népet, hanem a politikai szabadság és a gazdasági önállóság. Földet kell tehát adni a népnek, földet és ipart. s azt a jogot, hogy ő is részt vehessen saját sorsának intézésében. A választás idejére időzíti a lap felelős szerkesztője Nyílt levelét méltóságos urbanói és benyói gróf Benyovszky Móritz úrhoz, mint a siklósi választókerület országgyűlési képviselőjéhez. A nyílt levélben kíméletlenül ostorozza dr. Berki Gyula a képviselőt, hogy semmit sem tesz választópolgáraiért. Még az üléseken sem jelenik meg, nem jár el a törvényhozás házába, de a képviselői fizetését rendszeresen felveszi.

A képviselő úr 18 ezer hold föld ura, végkielégítést nyert főispán, világlátott ember nem jött a vármegyeházára soha, amikor szülővármegyénket: Baranyát és a siklósi járást kellett gyámolítani. Pedig egy független, vagyonos úr erkölcsileg kötelezve van vármegyéje javát szolgálni. A nyílt levélben felszólítják a képviselőt, hogy ne politizáljon, inkabb dolgozzék, higgye meg, nem szégyen a munka.

Kérik, hogy a siklósi járás jobblétéért és fejlődéséért tevékenykedjen. Hasson oda, hogy a polgári iskola megszabaduljon nyomorúságos helyzetéből, támogassa Siklós hű kisiparosait, támogassa, hogy az uradalom bérletein a béresek tisztességes lakást kapjanak, ne gátolja meg a Lanka-csatorna építését, tegye lehetővé, hogy Siklósnak jó ivóvize legyen, engedje meg. hogy védterületén kutat fúrjanak. A nyílt levél is hozzájárult ahhoz. hogy a választásokon a gróf nem futott be országgyűlési képviselőnek,

A felelős szerkesztő bátorságát tükrôzi még egy másik Nyílt levél is, amely 1913. január 12-én jelent meg az újságban. Ebben bejelenti Mándy Sámuel országgyűlési képviselő úrnak. mint a Baranya Megyei Nemzeti Munkapárt elnökének, hogy kilép a pártból és lemond jegyzői tisztéről is. Ebben az időben ez a párt az uralkodó hazánkban. Mivel indokolta meg lemondását?

A Nemzeti Munkapártban az elbizakodás és a nepotizmus (rokonok és családtagok irányában megnyilatkozó protekció, sógor-koma kapcsolat. A szerző megj.) érezteti hatását. Az egyéni szabadság lenyűgözése, a véleménynyilvánítás leláncolása máris mutatják káros hatásait. Igen sokan. én is azon az állásponton vagyok. hogy a beteg, romlott közéletet, az alkotmánynak új alapokra való helyezése és a parlamentnek új vezérrel való felfrissítése gyógyíthatja meg.

Leírja továbbá, hogy Lukács László miniszterelnök új választójogáról szóló javaslatával nem ért egyet. mert az nem fogja meghozni sem a politikai. sem a társadalmi élet békéjét, mivel nem mérlegelte a szociális jogos igényeket és a nemzeti szempontokat. A választójog kérdése nem pártpolitikai kérdés, ez a nemzet ügye!

A Baranyai Polgár rendszeresen tájékoztatta olvasóit Siklós és környékének közigazgatási dolgairól. A községi gyűlések napirendjéről, az elhangzott vitákról és határozatokról beszámolt. véleményt mondott.

Perics Péter