Megjelent: 1988 szeptember
Siklós és Ormánság (1903-1904)
Siklósi Újság (1903-1905)
II.
Folytatjuk a Siklós és Ormánság c. lap tartalmi ismertetését.
Közli az újság. hogy a budapesti Szent István ünnepnap alkalłnából az ország valamennyi vasútvonaláról kedvezménnyel utazhatnak. A jegy 5 napig érvényes és menettérti. (Az egész világon csak Magyarország ünnepli augusztus huszadikát, mint Szt. István napját. II. Endre 1222-ben az Aranybulla l. cikkében emelte törvényre azzal, hogy minden évben Fehérvárott a király jelenlétével kell megünnepelni. A török uraIom alatt Pozsonyban. Nagyszombaton tartották. majd a török kiűzésével Budán. A szerz. megj.)
Az 1903-as év nevezetes arról is, hogy a Hymnus bevonult a templomokba, Az
országban elsőként Pécsett énekelték először a templomban a Himnuszt, amikor az istentisztelet végeztével fölharsant az énekkarból a nemzeti imádságunk, amelyet az ifjúság felállva hallgatott végig. A püspöki kar kimondta. hogy nincs dogmatikus kifogása a Hymnus templomi éneklése ellen.
Kedvenc olvasnivalót nyújtott minden számban az Irodalom és művészet rovat. Siklóson minden évben a téli hónapokra megjelentek a különböző színtársulatok. Fehér Károly színtársulatának programjáról, a fellépő művészekről, az előadások kritikájáról kapunk hírt az újságból. Leírja az újság, hogy a „Doktor úr” c. bohózatot, „II. Rákóczi Ferenc fogsága” c. torténehni drámát vagy a „Drótostót” c. operettet nagy élvezettel kísérte figyelemmel a színháztermet megtöltő nagyérdemű közönség. E rovatban kapunk hírt arról is, hogy 1904. május 5-én meghalt Jókai Mór, aki több alkaIommal is, mint országgyűlési képviselő megfordult Siklóson, legutóbb 1861-ben Gózon Lajos vendégeként (Gózon sírja a siklósi temetőben van), amikor programbeszédet is tartott.
1904. február 13-i számban megrázó vezércikket írt Barta Lajos író .,Az egygyermek rendszer” cimmel. A délbaranyai magyarság önpusztító fogyásáról szól, mely hervadó és enyésző sereggé lett. Falvai csendesek, iskolái üresek, házai szomorúak, tűzhelyei elhagyottak, Évről évre nem gyarapodik. nem is vesztegel, de fogy a családok száma.
A hetilapban önálló rovatként szerepel a Politikai tájékoztató, amely dr. Vargha Gyula felelős szerkesztése során a Hét története címet veszi fel (II. évf. 1 számától, 1904. január 2-től). A rovatban rövid tudósítások, tájékoztatások szerepelnek kiemelkedő hazai és nemzetközi eseményekről. A különböző pártok (pl. Függetlenségi 48-as, Kossuth Ferenc
pártja, Szabadelvű Párt, Nemzeti Munkapárt stb.) hírei, tevékenységei is itt láttak
napvilágot. Innen tudhattuk meg, hogy felmentést kapott Khuen Héderváry kormánya és gr. Tisza István lett a miniszterelnök, és kapott megbízást az új kormány megalakítására. Hirdették a Baranya megyei Nemzeti Munkapárt f. hó 13-i közgyűlését. amelyet Pécsett tartottak, E rovatban olvashatjuk az orosz-japán konfliktust, mely később háborúhoz vezetett, a spanyol király (Alfonz) látogatását vagy a hírhedt Dreyfus-per
revízióját. Értesülhetünk a Siklósi Segélyző Egylet XXXIII. közgyüléséről, amelyet február 18-án nagy érdekIődés mellett tartottak.
A Siklós és Ormánság II. évf., 46 számától (1904. nov, 13.) a felelós szerkesztő már Haraszthy Lajos. Működésekor igencsak megromlott a viszony a két helyi lap között. Szinte megismétlódik korábbi évek (Siklós és Vidéke kontra Siklósi Hírlap) harca, vádaskodása. Cáfolják egymás cikkeit, írásait. PI. a Siklós és Ormánság 1904. november 13-i számában, felelős szerkesztó Haraszthy Lajos bemutatkozásakor ezt írja: „Siklós és Vidékének nagy eseménye volt. A múlt vasárnapon a négy oldal mellék 2 oldal mellékletet adott. S mivel nem volt mivel egyébbel megtöltenie, sajtóhibákkal tömött hasábjain végig méregtől tajtékozó nyáladékát köpdösi felénk és íztelen kirohanásokat intéz ellenünk. Minden sorából irígység és önérdek beszél.”
A hetilap rendszeresen kozolte a piaci árakat. Nagy teret szentelt a hirdetéseknek és a szerkesztői üzeneteknek. A Siklós és Ormánság c. hetilapunkat 1904. év 46. számáig tudtuk nyomonkövetni. Minden bizonnyal ez a lap is anyagi okok miatt szűnt meg.
Siklósi Újság
A Siklós sajtójának torténetírója igen keveset tud levéltári, egyéb kutatóhelyek hiányos adatai miatt az 1903-ban megjelenő Siklósi Újságról.
Szépirodalmi, társadalmi és hírlap alcímmel jelent meg. Az alcím utal a lap profiljára. Kezdetben hetenként kétszer jelent meg! 1905. március 5-től pedig hetilap lett ez is. Siklóson szerkesztették. Felelős szerkesztője Haraszthy Lajos volt, Elképzelhető. hogy e lap miatt vált meg Haraszthy a Siklós és Ormánság szerkesztésétől. 1905. március 5-től a
felelős szerkesztő: Klein Ferenc. A főmunkatárs pedig: Csordás Rezső. A lapot a siklósi Minerva Kiadóhivatal adta ki.
A hetilap 1905. március 12-i (III. évf. 19. sz.) számából olvashatjuk. hogy Siklóson az iparosok közgyűlést tartottak. Panaszkodlk a cikkíró, hogy az évi rendes közgyülés nagy részvétlenség mellett zajlott le. A kb. 400 tagot számláló testületből mintegy 51-en vettek részt. Hogy a tagok nem lelkesültek, annak oka az 1884. évi XVII. t.e.-ben keresendő, amely csak terheket ró az iparosokra. de jogokat nem ad, azt a politikai hatóságokra ruházza. A közgyülést id. Szügyi István korelnök vezette. melyen 15 elöljárósági tagot választottak.
A választás eredménye: Elnök: Horváth Lajos, alelnök: Spitzer Siegfrid, pénztáros: Siska Ferenc. Választmányi tagok: Békési Nándor, Dürr Ferenc, Mekler Ferenc, ifj. Mittler Ferenc, Oberritter Károly, Koller Gáspár, Csányi Ferenc, Szabó József, Szabó István, Stróbl Lajos, Kaich István, ifj. Szügyi István, Számvizsgáló tagok: Gombos György, Harangozó József és Schweigert Lőrinc.
A Siklósi Újság megszűntével (1905) ismét a Siklós és Vidéke az egyedüli hetilapja Siklósnak, egészen 1911-ig. Ekkor egy újabb hetilap látja meg a napvilágot Siklóson, amelynek Baranyai Polgár neve.
Perics Péter