megjelent: 1998. július
Siklósi Hírlap és utóda: a Közvélemény
Az 1888-ban létesített Siklós és Vidéke c. hetilap (szerkesztője: Rédei Károly) mellett 1895-ben új hetilappal gazdagodott Siklós. Ez abban az időben egyedülálló volt a vidéki kisvárosok történetében. A lap Siklósi Hírlap néven indult útjára. Felelős szerkesztője és laptulajdonosa Feiler Mihály nyomdász és hírlapíró. A főmunkatárs Pammer Péter, a siklósi segélyzőegyleti igazgató, aki tanító volt Siklóson. A lap első példányai Pécsett, Telegdi Ármin könyvnyomdájában készültek, 1896-tól pedig a pécsi Lyceumi Könyvnyomdában, amely Madarász Béla tulajdona volt. A szerkesztőség és a kiadóhivatal is ugyanott volt.
Hogy mi késztethette a siklósiakat egy újabb hetilap megjelentetésére, nem tudjuk pontosan, csak sejtjük. Valószínű a Siklós és Vidéke egyeduralmát akarták csökkenteni. Legalábbis ez derül ki a Siklósi Hírlap számainak lapozgatásakor. A lap első száma tulajdonképpen már 1894. július 22-én mutatványszámkém megjelent, ezt még három követte. A mutatványszámok Siklóson készültek Harangozó József gyorssajtó nyomdájában. A lap beharangozását a felelős szerkesztő tette meg, aki elmondotta, hogy Siklós város irányadó férfiai fölszólították, hogy adjon ki egy hetilapot. mely a mai kor színvonalán állva, a közügyeket, a jó ízlést, a hírlapírói tisztességet tartva mindig szem előtt, szolgálja a város és járás és így a megye és közvetve az ország érdekeit.
Feiler Mihály hetilapja 1894. augusztus 1 9-én Siklósi Hírlap néven (l. évf., l. szám) Szépirodalmi és Társadalmi Vegyestartalmú alcímmel jelenik meg a siklósi árusítóhelyeken. Pillanatok alatt elkapkodják, hiszen a már működő lap riválisának tekintik. A felelős szerkesztő a lap feladatának a hazafiság, vallásosság és a tiszta erkölcs ápolását, a törvények tiszteletét, a kötelességek teljesítésének nagy elvét jelölte meg. Szeretné, ha nemesen szórakoztató és tanulságos olvasmánykém kerülne minden család asztalára, ahol szívesen látnák, fogadnák. A szerkesztők szándéka már a mutatványszámokban is tükröződik, amikor ilyen címmel jelennek Illeg Írások, mim Vízhiány és artézikút Siklóson, Pár szó Siklós rendészetéről vagy Polgári iskolánk értesítője és még valami. A szerkesztő panaszolja, hogy még csak a mutatványszám jelem meg, máris védelmezni kell magukat a hírlapok ellen. A pécsi újságok „kétes jövőjű” vállalatnak mondják, amely a már meglevő Rédei-lap ellen irányul.
A későbbiek során sajnos beigazolódik a pécsi zsurnaliszták jóslata. A két lap felelős szerkesztőjének vitája (Rédei konta Feiler) valóban megtörténik. Igen sok esetben nagyon parlagi módon teszik ezt. A lap egyik számában megírja Feiler, hogy a siklósi polgári iskola tanári kara, amelynek igazgatója Rédei Károly, „önkényileg tandíjat vetett ki és a tandíjat be nem fizetőknek a bizonyítvány kiadását megtagadta. tehát jogtalanságot követett el, mivel a törvényes rendelkezések szerim ehhez kizárólag az iskolaszéknek van joga, a bizonyítványok kiadása pedig a tantestület kötelessége.” Ezen ügyre mindkét lap igen sok energiát fordít pro és kontra.
A lap 1894. december 16-i száma első oldalon foglalkozik a Községi élettel. E változatlan cím alatt rendszeresen beszámolnak a községi testületi ülésekről, az ott elhangzottakról. a hozott határozatokról. Az említett testületi ülésen határozatot hoztak a Trinitás út (mai Rákóczi út) elkészítésének költségeiről. melynek végösszege 12000 Ft. Ehhez Nagytótfalu is hozzájárul.
Határozat született a vásártér bővítéséről, amely csak Gyűd felé, az uradalmi területen lehetséges.
Ünnepélyesen új siklósi polgárokat fogadott el a közgyűlés. Krausz Lipót és Nagy István siklósi lakosok a község kötelékébe felvétettek. Az első 20 Ft, a második 10 Ft díj lefizetése mellett.
A közgyűlés legfontosabb tárgyát a Darány – baranyavári, úgyszintén a Pécs – mihojláci vasútvonalakra – mindkettő nagyon fontosnak számít Siklós fejlődése szempontjából – kért összegek megszavazása képezte.
Az első évfolyamnak 20 száma volt.
A második évfolyam 1895 január – februári számai Társasági élet rovatában a különböző egyesületek rendezvényeiről, báli híradóiról olvashatunk. Hírt kapunk, hogy az Önkéntes tűzoltó egylet, a Társaskör, a Nőegylet, az Ellenzéki Kör mikor és hol tartja bálját.
Örömmel közli a lap, hogy Polgári leányiskola létesül Siklóson. Pammer Julianna engedélyt kapott a vallás- és közoktatásügyi minisztertől. hogy magán polgári leányiskolát létesítsen.
A Siklósi Hírlap 1896. július 26-i számától kezdve sorozatosan, folytatólagosan közli a megalakult Siklósi Vadásztársaság alapszabályait. Ugyancsak sorozatban jelem meg a Siklósi Hírlap tárcájában a város története. Siklós címmel, amely Szalay Antal kanonok feljegyzései alapján készült (később megjelenik a Tudományos Gyűjtemény évfolyamaiban u.csak Siklós címmel. – A szerző megj.)
A két siklósi hetilap viszonyát érintettem már. Ez annyira megromlott. hogy 1899. február 5-től. a VI. évfolyam 233. számától a Siklósi Hírlap Közvélemény néven jelenik A szerkesztők a régiek. A szerkesztőség és a kiadóhivatal Siklósra került Feiler Mariska papírkereskedésébe. A kisméretű. 6 oldalas újság vasárnaponként jelent meg. A felelős szerkesztő a tisztelt olvasónak a következőkben adott magyarázatot a névcserére. Azért történt, hogy egy másik lapnak még csak a címében se legyen azonos, ami félreértésre, összetévesztésre adhatna okot.
A Közvélemény minden vonatkozásában követte elődjét. Beszámol a községi élet rovatában az 1899. év január 30-i képviselőtestületi ülésről. Leírja, hogy a felszólalók bírálták a rendőröket, mert nem akarják megvédeni a gazdaasszonyokat a piaci kofák visszaéléseitől, akik a megengedett idő előtt felvásárolják az árukat a rendőrök szeme láttára.
Szó volt a pótadóról, amitől mindenki fázik, pedig itt van a nyakunkon az iskolai pótadó!
Bírálja a vezetőket. akik nem képesek rendet teremteni a közgyűlésen. Ugyanis egy-egy képviselő ugyanazon tárgyban négy-öt alkalommal is felszólalt anélkül, hogy valami újat mondott volna.
Igen kemény bírálat látott napvilágot az újság április 23-i számában, ahol a község vezetőit marasztalták el, Szégyelljük magunkat cím alatt. Néhány gondolat ebből: „A siklósi községi óvó-iskola ügye csak a mi tudomásunk szerim 6 éve vajúdik. Hol a terv nem volt megfelelő, hol a telek, hol a szükséges pénz nem állt rendelkezésre. Hol a jóra való készség és szándék. Így történt, hogy vagy az elöljáróság, vagy a közgyűlés évről évre keresett és talált kibúvót. Az elöljáróság valóban szánandó és szégyenletes szerepet játszott e kérdésben. A kért haladékot az illetékesektől mindig megkapta, mert azok nem gondolták, hogy e tehetős nagyközség a kötelessége teljesítése alól kíván kibújni. Szomorúan konstatáljuk ezt, annál is inkább, mert tudjuk, hogy a mai nehéz viszonyok között egy város igazgatása becsületes, jó szándék és lelkiismeretesség nélkül egyenesen lehetetlen”.
A megyei közigazgatási bizottság az Óvoda felépítésére a végső határidőt 1899. szeptember 1-re tűzte ki. Egyúttal elrendelte a községi elöljáróság fegyelmi vizsgálatát.
A lap foglalkozott a szőlősgazdákkal, bortermelőkkel. Sorozatot indított számukra. Ebben ismertették a határozatot a bor és húsfogyasztási adóról. Leírják. hogyan lehet felismerni a timsó és ólomcukor jelenlétét a borban, vagy a mesterségesen festett vörös bort. Tanácsot ad az ecetesedésről, az ecetes hordók tisztításáról. az ódium (lisztharmat) elleni védekezésről. A sorozat a gyümölcsfák nyári öntözése és trágyázása c. cikkel fejeződött be.
A Közvélemény c. hetilap felelős szerkesztője Feiler Mihály 1890 elején pályát változtatott, vármegyei irattáros lett és a szerkesztéstől is megvált. A lapot Pakuszy Gyula siklósi ügyvéd vette át, mely Így teljesen siklósivá lett, de az év végével megszűnt.
Siklósnak ezzel ismét egy hetilapja maradt, egészen 1903-ig.
Perics Péter