Siklós és Vidéke
Régi kívánsága teljesült Siklós városának, lakosságának, mert 100 év után újra önálló sajtója lett Siklós névvel, havonkénti megjelenéssel. Köszönet érte mindazoknak, akik tudatosan előkészítették e lap megjelenését a Kukkantó, később Siklós kiadványokkal. Mindkettőt szívesen és nagy érdeklődéssel olvasták a siklósiak, de a környékbeliek is magukénak érezték.
Kívánunk az új havilapnak hosszú és tartalmas életet, legyen minél előbb hetilap!
Kívánjuk, hogy legyen méltó elődeihez, a korábban megjelent siklósi lapokhoz, szolgálja a jelent, tekintsen a jövőbe.
A Siklós c. havilap megjelenése igen alkalmas arra, hogy visszatekintsünk a múltba és számba vegyük mindazokat a lapokat, amelyek eddig megjelentek Siklóson és amelyeket a siklósiak szerkesztettek, gondoztak. E sorok írója valamennyi Siklóson megjelent lapról szólni kíván, ismerteti őket részletesebben is egy-egy alkalommal. Az eddig megjelent lapok időrendben:
Siklós és Vidéke 1888-1919;
Siklósi Hírlap 1895-1899;
utóda: Közvélemény 1899-1901;
Siklós és Ormányság 1903-1904;
Siklósi Újság 1903-1905;
Baranyai Polgár 1911-1913;
Siklós 1913-1917;
Siklós és Járása 1922-1923.
Hosszabb-rövidebb ideig jelentek még meg lapok Siklóson, Ezek elsősorban a helyi termelőszövetkezet üzemi lapjai voltak. Néhány éven át működtek, megszűntek, majd ismét megjelentek. Ilyen lap volt pl.: a Siklósi Szövetkezet, előtte a Siklósi Napló.
Egy-egy eseménnyel, kulturális rendezvénnyel kapcsolatosan is jelent meg az ún. alkalmi újság.
A téli hónapokra színtársulatok érkeztek városunkba a két világháború közötti időkben. Az előadásokról a közönséget a Siklósi Színház Szöveges Műsora c. hetenként megjelenő lapban értesítették. Közművelődési tájékoztató szerepét töltötték be a Siklósi Várfesztivál, Siklósi járási népművelő címmel megjelent lapok a 60-as években. Az utolsó alkalmi újság Siklóson 1986-ban jelent meg a Vár- és Múzeumbaráti Kör 25 éves jubileuma alkalmával.
A véletlen műve, hogy éppen száz évvel ezelőtt, 1888-ban jelent meg az első siklósi újság Siklós és Vidéke címmel. Az újság alcíme beszédes volt, amely meghatározta a lap profilját: Közérdekű társadalmi és szépirodalmi hetilap. Tekintettel az évfordulóra, kissé részletesebben foglalkozom ezzel a lappal, Az újság szerkesztősége, kiadóhivatala Siklóson volt, a Harangozó és Pandurovits Nyomdában készült. Felelős szerkesztője és kiadótulajdonosa az a Rédei Károly polgári iskolai igazgató volt, aki szívvel-lélekkel siklósi volt és nagyon sokat tett Siklósért. Igazán megérdemelné, hogy emléktáblával, utcanévvel örökítsük meg emlékét!
A felelős szerkesztő a lap első számában a következőket írta: „Siklós és Vidéke tulajdonomat képezvén, azt önállóan és minden befolyásolhatás nélkül vezetem, s amennyire lapom terei engedik, az elvek és eszmék tisztességes hangú megvitatása pro et contra bárki előtt azok nyitva állnak. Célom nemcsak helyi érdekeinket előmozdítani, védelmezni, hanem különösen vidékünk és anyamegyénk társadalmi és közművelődési viszonyainak tisztázása és emelése, továbbá az ipar, kereskedelem és közgazdasági állapotaink tisztázása.”
Kell-e ennél szebb ars poetica?! Ismerve a lap megjelent példányainak a zömét, a felelős szerkesztő hű maradt önmagához, célkitűzéseihez. A lap születésnapi tárcája ezt a címet kapta: Siklós és a Haladás. A tárca írója szinte felkiált, Siklós a haladás útjára lépett! Ezt a következőkkel bizonyítja. Dicséri Vajda János ügyvédet, aki arra fordította vagyonát, hogy polgári iskolát alapított. Így iparosainknak, kereskedőinknek alkalom nyújtatik, hogy képzettebbek lehessenek, üzleteiket, műhelyeiket ésszerűbben vezethessék. A polgári iskola megnyitásával megjelenik a tanári kar Siklóson. Ezek már az ész, a szellem emberei – hisz okos embernek mester a neve!
Megnyílik a nyomda. Ez már nagyfokú haladást jelez. Szomorúan jegyzi meg, kár, hogy csak kézisajtó.
Megjelenik Siklóson az első hetilap, a Siklós és Vidéke. A megjelent lap szerkezete, felépítése igen változatos. Követi az alcímben megjelölteket. Rendszeresen tudósít Siklós közigazgatásáról. Hírt ad a közgyűlésekről, testületi ülésekrôl, azok napirendjéről, vitáiról és a hozott határozatokról
Foglalkozik az egyesületi élettel, az ott folyó munkákkal. Az első évfolyam első számában beharangozza az ipartestület megalakulását, Ipartestület megalakulása előtt címmel. Felhívja az iparosok figyelmét a reájuk nézve nagy fontosságú eseményre. „Ügyeljenek arra, hogy kiket választanak meg a testület élére, s viszont akiket az a megtiszteltetés ért, hogy vezetők lehetnek, higgadt ésszel és lelki nyugaIommal foglalják el fontos helyeiket, hová az igazság mérlegét önmagukkal vigyék, mert nem a legkönnyebb feladat vár rájuk.”
Az ipartestület alakuló közgyűlése megtörtént, ahol egyhangú közfelkiáltással id. Tormássy Sándort választották meg elnöknek. Az irodalmat az ún. Siklós és Vidéke tárca szolgálta. Ebben versek, prózai művek közlése, folyóiratok ajánlása olvasható. Az első számban pl. Jókai Mór a Lélekidomár c. regényére és a Vasárnapi Újság egy-egy cikkére hívják fel az olvasók figyelmét. A Hirek c. rovat olvasása minden számban igen érdekes, izgalmas. Megismerhetjük e rovatból Siklós és környékének mindennapos eseményeit. történeteit.
Olvashatjuk, hogy a siklósi vöröskereszt saját javára 1888. október 20-án a Pelikán vendéglő (a mai művelődési központ) jótékonycélú táncestélyt rendez. „Óhajtjuk, hogy szépeink minél nagyobb számban részt vegyenek a kedélyesnek ígérkező mulatságban.”
Már akkor is a felettes szervekre panaszkodott a hír közlője, amikor Trinitás-Siklós címmel leírja, hogy a megyegyűlés most is, mint mindig ugyancsak elveri rajtunk a port, ugyanis a Trinitás út (mai vókányi, ill. Rákóczi út) kiépítését a jövő századokra szavazta le. „Legközelebb alkalmunk lesz szellőztetni ezen ügyet” írja a hírközlő.
Nem volt könnyű eladni akkor sem a siklósi bort, pedig igencsak híres borok termettek a 19. század végén a siklósi hegyekben. A siklósi bor kitüntetése címmel olvashatjuk a hírt, hogy a „barcellonai (Spanyolország) nemzetközi kiállításon Jancsics Sándor helybeli takarékpénztári könyvelő, hírneves bortermelőnk a koronás ezüst érmet nyerte el, a budapesti kiállításon az első arany érmet, Brüsszelben díszoklevelet és a pécsi általános kiállításon pedig csak elismerést!” Lám-lám, nem volt próféta Jancsics Sándor a maga hazájában.
Állandó rovata volt a Rendőrségi Hireknek. Néhány hír 1888-ból:
Önkéntes rab: K. J. kisharsányi lakos a siklósi újbor hatása alatt hazafelé indult. S öntudatlanul estefelé a városháza kapuján egyenesen betántorgott a nyitva levő dutyiba, s ott aludta vasárnap 8 óráig az igazak álmát anélkül, hogy valaki észrevette volna. Midőn a rendőrség értesítése szerint – úgy bújt ki, felébredt mint a róka az odújából.
Mattyi csuka. Kapronczai János mattyi lakos, ki a mattyi halastó mellett lakik, Czővek Istvántól helyi piacunkon egy gúzs (ágból, szalmából, kenderből, bőrből csavart kötél) halat lopott, de rajta vesztvén, nyakoncsípték.
Sikkasztás: A rendőrség jött a nyomára, hogy Horváth Julianna gazdájától, Sécsis István kereskedőtől mintegy 200 frt. értékű cikkeket lopott el. A tárgyak nagyobb része megkerült.
Éjjeli verekedés: F. hó 16-án éjjel a lovas kaszárnya előtt (a mai kórház) Kozma István, Végh János és Schenk Antal meglesték Sosztál Ferenc kádár segédet és elverték. A rendőrségünk kergette szét a duhajkodókat.
Megtalálható volt a lapban a Szerkesztőség postája, ahol válaszoltak az olvasók leveleire. A Nyílt tér és a hirdetések a lap utolsó oldalait töltötte ki. Nagy helyet kapott az Üzleti tudósítás. A lap rendszeresen közölte a hét időjárását és a piaci árakat. A rendkívüli eseményeket ún. Mellékletek formájában esetenként ismertette.
Siklós és Vidéke a felelős szerkesztők változásával az alcímeit is megváltoztatta. Közérdekű társadalmi és szépirodalmi hetilap. 1909-ig Közoktatásügyi, gazdasági, kereskedelmi és iparügyi közérdekű hetilap. 1909-1919-ig. Társadalmi, közigazgatási és szépirodalmi hetilap.
Érdemes megjegyezni, hogy a lapnak fennállása 31 éve alatt 11 felelős szerkesztője volt. Ezek közül kiemelkedett Rédei Károly, dr. Berki Gyula, dr. Mikes Alfréd, Papp Jenő. Általában a felelős szerkesztők egyúttal laptulajdonosok is voltak, kivételek Harangozó József és Budumácz Antal. A kiadóhivatal mindig Siklóson volt, és a lap mindig Harangozó József siklósi nyomdájában készült.
A Siklósi Hírlap ismertetésével folytatjuk.
Perics Péter