A tavasz számomra legszebb ünnepe a Győrött minden év áprilisában megrendezett Kazinczy-verseny országos döntője. Ez a háromnapos rendezvény mindig izgalmat és óriási élményt jelent tanárnak és diáknak egyaránt.
Az idei tanévben Bajnai Ágnes felkészító tanáraként voltam ott a döntőn. A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók nemes küzdelmében 64 diák vett részt a megyék és a megyei jogú városok legjobbjai. (Ugyanennyien versenyeztek a szakmunkástanulók döntőjén is.) A nyolctagú zsűri elnöke Benczédy József, a Művelődési Minisztérium főtanácsosa, nyugalmazott főiskolai főigazgató volt. Tagjai pedig Boldizsár Gábor, a Művelődési Minisztérium főosztályvezető-helyettese, Gálos Tibor, az Országos Közművelődési Központ főmunkatársa, dr. Kováts Dániel, a sárospataki Coménius Tanítóképző Főiskola tanára, Mayer Ágnes, a KISZ KB munkatársa, Nóbel Iván, az OPI osztályvezető-helyettese, dr. Perédy László színművész és Wacha Imre. az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa. És természetesen ott volt Péchy Blanka művésznő, a Kazinczy-díj alapítója A verseny első fordulójában a szabadon választott szöveget olvasták fel a tanulók. Délután három mondat helyes hangsúlyviszonyait kellett jelölniük a Beszélni nehéz! rádióműsor jelrendszere alapján. A kovetkező fordulóban a kötelező szöveg értő és kifejező felolvasása volt a feladat. A gyerekek a szereplés előtt 10-15 perccel kapták kézhez az ismeretlen szöveget. Bizony ez nem volt könnyű. Sok-sok gyakorlást, a beszéd szabályainak ismeretét igényli.
A verseny mellett jutott idő arra is, hogy ismerkedjünk Győr város nevezetességeivel, Pannonhalmával, De voltunk színházban is, ahol Madách: Az ember tragédiája című művét láttuk. Sor került tapasztalatcserére is a kísérő tanárok a zsűri tagjai között. Az itt elhangzó vélemények, észrevételek mindig fontos segítséget jelentenek az elkövetkező években. A győri döntőn nem kicsi a tét a legszebben beszélő 15 középiskolás (és 15 szakmunkástanuló) elnyeri a Péchy Blanka által alapított Kazinczy-érmet, Borsos Miklós alkotását. A Kazinczy- éremhez a rendező Kazinczy Gimnázium könyvajándéka és ezer forint tartozik.
Az ünnepélyes eredményhirdetés szívet szorító. A városi tanács díszterme, a felhangzó orgonamuzsika, Péchy Blanka művésznő jelenléte valami varázslatos hangulattal tölti el az ottlevőket. Csoda-e, hogy amikor Körmendi László rádióbemondó a kovetkezőt mondta: „Az 1988-as év országos Kazinczy-versenyének ünnepélyes eredményhirdetése következik. Kazinczy-érmet nyert Bajnai Ágnes, Táncsics Mihály Gimnázium, Siklós… tanár és tanítvány szeme tele lett könnyel.
Bakóné Aradi Éva
„Hazádnak rendületlenůl légy híve, ó magyar”
Az orgonasípokon felcsendültek a Szózat hangai. Valami furcsa gombócot éreztem a torkomban, bizsergett a bőröm s az arcomon különös melegség futott át. Megpróbáltam énekelni, de az a torkomat szorongató érzés nem ha- gyott. Helyette egy nagy könnysepp gördült végig az arcomon, A boldogságé.
„Sírni csak a győztesnek szabad.” – írta Székely Éva. Leírhatatlan, de még elmondani is nehéz, milyen volt, mikor életem vágya teljesült. Az álmom valóra vált mikor Péchy Blanka művésznő kezéből átvehettem a Kazinczy-érmet. Ez olyan érzés lehet, mint sportolónak az aranyérem egy színvonalas bajnokságon.
Számomra felejthetetlen emlékű Montágh Imre beszédgyakorlatai, s jóta- nácsai (könyvei) segítettek a felkészülésben. Osztályfőnököm Bakóné Aradi Éva (ki többszörös Kazinczy-érmes) irányításával gyakoroltam. Mivel már tavaly is élvezhettem a győri versenyen való részvételt, ráadásul akkor különdíjat kaptam, most többet vártam el magamtól, sokkal nehezebb volt ismét bizonyítanom. De sikerült…
Bajnai Ágnes